Egotrip
Kálmán C. György: Magávalóság
Amióta főmérnök vagyok, ég a kezem alatt a munka, virágzik a gyár, az én képzelőerőm áldott mozgató energiája meglátszik mindenen.
Tartalom
MaNcs, XIII. évf. 44. szám, (2001.11.01. (2001-11-01)
Egotrip
Egotrip
Keresztury Tibor: Zártkörű fogadás
Behelyezem. Pontosabban: behelyezném! Hogyha bírnám! - hogy egészen tárgyszerű legyek. Megint ez a nagyképűség, ez az optimizmus, ez a kórosan túltengő önbizalom. Miként ha a döntés már magával az eredménnyel volna azonos. Megint elszaladt a ló velem. Behelyezem, behelyezem... Pusztán csak így, mint a nagyok, kijelentő módban. Mi az, hogy behelyezem? Ahogy azt Móricka elképzeli! Csak úgy ripsz-ropsz behelyezi, mi? S már halad is tovább, telnek az oldalak, a kasszához fáradunk, mint aki jól végezte dolgát; behelyezed. Behelyezed. Miféle beszéd ez? Merészet álmodni, az kéne, mi? Paraszt. Hát, nem, igen tisztelt író bácsi, nem adják ilyen könnyen a megkönnyebbülést. Odébb van még az az üveges tekintet, az az üdvözült félmosoly, mellyel ellazulásodat nyugtázhatod. Enyhén szólva. Hogy finom legyek. Ha egy párnán múlna, vagy bármi ilyenen, a külső körülményeken, ha efféle könnyű kézzel le lehetne kerekíteni a szöveget, akkor csupa leeresztett, boldog ember ejtőzne a szobák mélyén így éjjel tizenegy körül: több millió sugárzóan boldog arcot tükröznének a repedezett plafonok. Nem ez a nyögés, ez a hörgés, ez a forgolódás volna műsoron mindenütt. Ez a koncentrált, hősi küzdelem, az akaratok megfeszített dáridója, hogy végre már jó legyen. Ha a párnán múlna, akkor nem lennének már ilyentájt százezerszám átizzadt gombócba gyűrve a paplanok, nem kelne föl tízpercenként egyáltalán senki, nem keresné köröző lábfejjel a papucsát, hogy a spájzba tapogatván, mint aki menekül, csak úgy, az üvegből, mohó slukkolással újabb két deci pálinkát igyon. Nem nyögnének egy rettentőt valahonnan nagyon mélyről, a lélek legrejtettebb fenekéről az elhájasult asszonyok, mert az a kéz, az a nyelv, amelyik hosszú tízperceket játszott a mellbimbójukon, körbesimogatta, körbenyalogatta, megbirizgálta, megszívogatta, majd elindult lassan, ráérősen lefelé a feszes hason, elidőzött, szűzanyám, egy fél órát legalább nedves, lüktető pinájukon, eszükbe jutott. Akkor nem dolgoznának odabent a pirulák - csillapítók, altatóhegyek, kábítószerek -, hogy mielőbb felszívódjanak, s a vérbe bekerülvén eljuttassák a lüktető, fortyogó agyakba megváltó üzenetüket: semmi, semmi nincs már, s ami a fő, te sem vagy magadnál, te sem létezel. Nincs rajtad súly, felelősség, nem kell észnél lenni már. Nem gondolsz semmire, megszűntek az érzéseid, nem kell - mivel nincs kin - uralkodni magadon: a szabadító, ájult döglés immár kivitelezhető. Akkor nem volna egyetlen, milliónyi hörgésszerű fuldoklásból megképződő, összefüggő sóhaj az éjszaka, nem merednének a semmit markoló, pikasszós kezek a sötétbe, nem röpködnének delfinszerű ívben forgolódó, lucskos testek a nyikorgó rugójú, bepállott ágyak fölött. Nem lenne az egyedüli vágyálom, terv, célkitűzés össztársadalmilag, hogy ne fájjon már, ne legyen rossz ennyire; vagy ha fáj is, ne érezzem, ne tudjak róla, hogy vagyok. Hogy nulla fokra tompuljon a tudat, hogy az impulzusok, drága jó istenem, csillapodjanak; hogy dögöljek meg vagy történjen már bármi, jöjjön, mit bánom, akármi, csak ennek az egésznek vége legyen. Csak legyen vége már. Csak álljon le a verkli, ne gondoljak, ne érezzek semmit, semmit egyáltalán. Csak valami kongó, áthatolhatatlan, matt, fekete üresség legyen, egybefüggő, szálkás vaksötét, melynek nincsenek tartalmai; amiben nem dereng fel az égvilágon semmi, nincs benne gondolat, vagy ha mégis, akkor nincsen tárgya, vagy ha mégis, akkor kizárólag csakis annyi, hogy igen, megvan, megvan a dolog: üres vagyok, mint egy bánya, amiben megszűnt a kitermelés. Nincs történés, nincsen érzés, nyoma sincs életnek, megcsináltam, na ugye, hogy. Hatékony, sikeres vagyok én is, mint a győztesek, mert kivívtam, hogy vége van. A mai napi létezésnek vége van. Megcsináltam, bevégeztem, és most jó nekem. Viktória, heuréka, meg minden ilyenek. Igen, sikerült leeresztenem: bambára és vizenyősre tompítani magamat. Jöjjön el a te országod, felemelő, boldog, öntudatlan, kómaszerű ájulat.
Publicisztika
Publicisztika
Voszka Éva: Légelszámolás (A Malév ára)
Alegutóbbi választások előtt Horn Gyula próbálta megajándékozni a 65 éven felülieket az ingyenes buszozáson kívül az ingyen repülés örömével is. A Malévnek ügyes manőverezéssel sikerült a lehető legkisebbre szorítani a cég kontójára ígért kedvezményt. A veszteségek azonban egyre sokasodtak. Az Orbán-kormány még több figyelemmel tüntette ki a magyar légitársaságot - amely most ennek ellenére, vagy talán részben ezért, nagy bajban van.
Publicisztika
Pénz, anyádnak!
Közvélemény-kutatások szerint az MSZP kicsit jobban áll a Fidesznél a nyugdíjasok körében. Legvalószínűbben e ténynek tudhatjuk be a kormánypárt elnökségének legújabb látványos tervezetét.
Belpol
Belpol
Erőszak vagy súlyos testi sértés Békésben: Sötétség délen
A2000. március 14-én kezdődő bírósági tárgyalást a sértett Joó Anna életkorára való figyelemmel és jövőbeli társadalmi beilleszkedésének védelme érdekében a békéscsabai bíróság büntetőtanácsának elnöke zárttá nyilvánította. A békési megyeszékhely ügyészsége 2000. január 3-án küldte át az alig kétoldalas vádiratot a bíróságnak.
Belpol
Tűzoltók kontra belügyminiszter: Betelt a veder
1996óta a tűzoltói tevékenység fokozottan veszélyesnek minősült, ezért a tűzoltók havonta alanyi jogon járó veszélyességi pótlékot kaptak. Ezt módosította idén júliusban egy kormányrendelet, amely kivette e szakmát a veszélyes foglalkozások közül; ennek értelmében a korábban alanyi jogon járó 13 760 forintos veszélyességi pótlékot a továbbiakban bevetési pótlékként kapják a tűzoltók.
Külpol
Külpol
Cyber hírek
Tálibbarát atomtudósok A pakisztáni kormány elismerte, hogy őrizet alá helyezett két vezető atomfizikust, mivel titkosszolgálati információk szerint tartani lehet attól, hogy az afgán kormány számára segítséget nyújtanánaknukleáris fegyverek kifejlesztésében.n Magyar internettörvények Gőzerővel folyik az internetet szabályozó törvény előkészítése az Országos Rádió és Televízió Testületnél, és hamarosan a parlament elé kerül a hacker tevékenységet definiáló Btk.-módosítás is - hangzott el az Internet Hungary 2001 konferencia zárónapján. A tanácskozáson Krecz Tibor, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének egyik vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs jogalkotási kényszer, viszont komoly a veszélye annak, hogy a politika a nyilvánosságnak erre a szeletére is rátelepül.
Külpol
Kulturális hírek
NKA-ÁTSZERVEZÉS Ha a kulturális miniszter aláírja, jövőre megszűnik a Nemzeti Kulturális Alapprogram folyóirat szakmai kollégiuma, az irodalmi és könyvkiadási kollégium szépirodalmivá alakul át, s létrejön az ismeretterjesztő kollégium. Jankovics Marcell, az NKA elnöke minderről azért nem kérte ki az átszervezést sérelmező testületek véleményét, mert feltételezte, hogy úgyis elleneznék a változtatást.
Külpol
Izrael a minisztergyilkosság után: Véres kilátások
az izraeli kormány idegenforgalmi miniszterét, Jeruzsálem a következő követeléseket támasztotta a palesztin hatóságokkal szemben: helyezzék törvényen kívül ezt a szervezetet, tartóztassák le a merénylőket, és adják ki őket Izraelnek. Az NFPF-et törvényen kívül helyezték, az elkövetők után nyomoznak. Azt nem tudjuk, hogy Arafat emberei valóban le akarják-e tartóztatni őket, mint ahogy az sem világos, hogy valóban a Palesztin Autonómia területén bujkálnak-e. De bizonyosan botorság azt várni, hogy a palesztin hatóságok kiadják őket Izraelnek. Az Autonómiát jogilag nem kötelezi erre semmi, és Arafat is bajosan engedhetné meg magának ezt a lépést. A palesztinok szemében Zeevi gyilkosai ugyanis hősök.
Zene
Zene
Kiállítás: Szenvedéstörténetek (World Press Photo kiállítás a Néprajzi Múzeumban)
A World Press Photo alapvetően egy szervezet, Hollandiában alapították az ötvenes években. Másodsorban pedig egyfajta szemlézése az adott - előző - év sajtófotó-termésének, kategóriákkal, díjazottakkal és helyezésekkel, valamint a nyertes művek világ körüli utaztatásával.
Zene
Film: Kémszínház (John Boorman: A panamai szabó)
John Le Carré (eredeti nevén: David Cornwell), ez a roppant jelentős angol író, aki, mint hírlik, csak azért nem kap Nobel-díjat, mert ugyebár kémregényeket, vagyis a svéd kitüntetés szempontjából amolyan másodrendű irodalmi termékeket állít elő évtizedek óta, érzékenyen reagált az 1989 utáni változásokra. Új, a hidegháború utáni írói korszakában már nem a világdrámák foglalkoztatják, nem a kommunizmus és a demokrácia szembenállása (A kém, aki bejött a hidegről), nem az izraeliek és az arabok (palesztinok) reménytelenül befejezhetetlen küzdelme (The Little Drummer Girl, magyarul: Kettős szerepben), egyszóval nem korszakunk nagy és véres tragédiái. Szerzőnk legjelentősebb irodalmi tette George Smiley, a roppant ismeretelméleti szkepszissel, mi több, mélabúval dolgozó főkém alakjának megteremtése. Smiley reménytelen teremtménynek látta az embert, ezt
Zene
Koncert: Szonátafantázia (Ránki Dezső Beethoven-estje)
Már az első ütemeknél eldőlt minden. Ránki Dezső oly sok poézissel, a belső szólamok plaszticitása iránti elkötelezettséggel, a balkéz lopakodóan felfutó menetei iránti oly roppant odaadással indította az op. 27-es Esz-dúr szonátát, hogy a recenzens rögvest érezte, szép esténk lesz október 26-án az MTA zsúfolásig megtelt dísztermében. Köztudott, hogy párjával, az úgynevezett Holdfény szonátával együtt az op. 27. a quasi una fantasia megjelölést viseli. A koncert egész műsorának ez lehetett volna a mottója. Ránki a kevésbé szonátaszerű, a műfaj és a forma kanonizált ismérveit alig figyelembe vevő Beethoven-művekből rakta össze műsorát. Felületesen nézve inkább romantikus, mint klasszikus volt tehát a program, de Ránki a jelentős művészekhez méltóan gondoskodott arról, hogy a dolog ennél egy kicsit bonyolultabb legyen. Ugyanis a legkevésbé sem romantikusan adta elő ezeket a Beethoven-kor nyelvtana szerint meglehetősen formabontó kompozíciókat. Nem zúgatta össze a pedállal a futamokat, egy pillanatra sem hatott úgy, mint aki holdfényre vetett szemekkel zongorázik. És noha érzelmesen muzsikált, nem vált sohasem érzelgőssé, a látszólagos túláradás mellett folyvást fölmutatta a forma vasfegyelmét.
Zene
Opera: Gazdálkodás, Horatio (Gounod az Erkel Színházban)
Ha Gounod Faustjával kapcsolatban nem ildomos Goethét emlegetni, a Romeo és Júliáról szólva még mélyebben hallgassunk Shakespeare-ről. A francia nagyopera mesterének nem volt erőssége a drámaiság, alapvetően a líra oldaláról fogta föl a robbanékony történetet. Az öt felvonás alappillére négy szerelmi kettős, amelyekben a címszereplők szenvelegnek, mint akiket kezdettől fogva elhagyott az életerő. Barbier és Carré librettisták úgy spekulálhattak, minek bíbelődjenek új történet kitalálásával, megspórolhatják a szinopszist. Gazdálkodtak a hozott anyaggal: szinopszisként kezelték. A jó angol szövetet (szöveget) eldobták, meglehet, az 1860-as években nem állt rendelkezésükre megfelelő "franc" fordítás (amúgy is megsértődtek volna a "franc bugyogón" - az eredetiben French slop), inkább a saját ihletükből bővítették-szűkítették az eredetit, például a nászéjszaka-jelenetben nem bírtak szabadulni a csalogány- vagy pacsirtadilemmától, a szerelmeseke kérdés eldöntésével töltik búcsúzkodásuk tetemes részét. Gounod különös kedvvel foglalatoskodott a hasonló kellemkedő részletekkel,
Zene
Lemez: Új Varése-lemezek
Varése művei néhány kamaramű kivételével nem tudtak igazán megkapaszkodni a koncertrepertoáron. Elsősorban persze a különleges hangszer-összeállítások miatt; ám e művek azért is kevéssé vonzóak, mert csak nagy ritkán van annyi elhivatottság, próbaidő, annyi odafigyelés, hogy az előadás kiérlelt, összeszokott, természetes legyen, hogy valóban: szóljon. Ritka az igazán jó Varése-produkció, még ritkább az olyan, amelyik újat is mond a művekről, s hozzátesz valamit előadói gyakorlatukhoz, mert megérti és közvetíti mindazt, ami szinte rejtjelezve van jelen a partitúrákban. Varése-nál a hangok önmagukban mit sem mondanak, mert mindig egy nagy összefüggés, az egész mű lényegét adó hangzási folyamat alkotóelemei csupán, szinte kétségbeesett kísérletek valami megfoghatatlannak a rögzítésére. Pusztán korrekt eljátszásuk alig ad vissza valamit az eredeti elképzelés merészségéből, nagyvonalúságából, érzékiségéből, ezért is oly bántóan szárazak, olykor csupán "karakterisztikusak" a Varése-interpretációk. Ha valaki nem keresi meg azt a fluidumot, ami a művek minden elemében jelen van, megreked azon a szinten, ahol e korszakos műalkotásoknak másodlagos vonásai tűnnek csak elénk, csupa olyasmi, amit már másoknál is (persze a legnagyobb kortársaknál: Sztravinszkijnél, Debussynél, Bartóknál, Schoenbergnél) hallhattunk.
Zene
Film, színház, muzsika (A Balanescu Quartet és a Muzsikás együttes a Millenáris Teátrumban)
Nekem az nagyon rokonszenves, ahogyan Alexander Balanescu (és vonósnégyese) berendezkedett a kortárs-, a könnyű- és a népzenét elválasztó senkiföldjén. Kraftwerk- és David Byrne-feldolgozások, Pet Shop Boys- és Miranda Sex Garden-koncertek, lemez a libanoni Rabih Abou-Khalillal, no és - a Bartók albummal kezdődően - egyremélyülő kapcsolat a Muzsikás együttessel. Ez a hegedűduóktól indulva odáig "fajult" mára, hogy a Millenáris Teátrumban a két zenekar közösen lépjen a színpadra.
Film
Film
"Nekem már nem sok időm van" (Sopsits Árpád filmrendező)
Magyar Narancs: A szemlén lehetett először látni a
Film
"Nekünk az arc nem sokat jelent" (Dunaveczki Leona és Máj Krisztina, a Vakrepülés Színtársulat tagja
Dunaveczki Leona és Máj Krisztina, a Vakrepülés Színtársulat tagjai
Gasztro
Gasztro
Hétköznapi élelmiszer-adalékaink: Étvágygerjesztők
a gyerekből fakéreggel dúsított eperjoghurt és gyöngyzuzmóval tuningolt tészta segítségével kell embert faragni. S bár ettől a perctől fogva a műfüves focipálya és kedvenc sportitalunk színének feltűnő hasonlósága is szúrhatja a szemünket, a lecitinektől továbbra sem kell tartani. Arra viszont megéri odafigyelni, hogy milyen E-ket eszünk.
Gasztro
Békéscsabai kolbászfesztivál: Töltsön egy órát kedvenceivel
a Viharsarok ne csak különböző természeti csapások (árvíz, belvíz, olajszőkítés) kapcsán szerepeljen az országos médiában. Idén azonban
Gasztro
Kinder-kiállítás a Mezőgazdasági Múzeumban: Tojástánc
Nos, amennyiben valaki ki akarná próbálni a frissen vásárolt antidepresszánst, a csokitojás-kiállítás és -vetélkedő kitűnő terep. Aki nem kezd el szorongani, amikor néhány száz kis növésű - helytelenül gyermeknek nevezett - terrorista beszorítja pár kétméteres világító tojás közé, az vagy soha életében nem fog többé parázni vagy direkt ettől jó neki. Utóbbi esetben komoly karrier vár rá a pedagógusi pályán, az előbbiben viszont nyugodtan mondja le a következő szeánszot a pszichiáterénél.
