Takács Ferenc

Kapirgáló

Magyar ember falra firkál, nyelvet tanul

  • Takács Ferenc
  • 2013.12.07 13:11

Egotrip

Videó-hercehurcák és nyelvvizsgabotrányok évadja lévén az ember önkéntelenül is kapirgálni kezd olvasmányemlékei között: hol találkozott a politika és a haszon motiválta csalások és hamisítások szépirodalmilag megalkotott eseteivel. Hiszen az irodalom, amely tudvalevőleg tanít, nevel és szórakoztat, ezekről is tud valami épületessel és derűssel szolgálni.

Kisiskolás korom olvasmánya rémlett fel először, a valaha páratlanul sikeres lektűrszerzőnek, Szilvási Lajosnak az első regénye, az 1953-ban megjelent Középiskolások, pontosabban a koalíciós időkben játszódó, lelkesen "szocreál" ifjúsági regény egyik jelenete. A Balaton-parti kisvárosban a reakció éppen utóvédharcát vívja a fiatal magyar demokrácia ellen. Az aknamunkában részt vesz a katolikus klérus is. Ezt az (akkori szóhasználattal) klerikális reakciónak nevezett politikai erőt a regény plébánosfigurája képviseli. Sötét céljai érdekében behálózza, majd megzsarolja a helybeli középiskola egyik jóindulatú, ám naiv diákját. Arra kényszeríti, hogy a templom falára fesse fel a plébános által megszövegezett feliratot: "Le a vallással, le a papokkal!", és az aláírással tegye nyilvánvalóvá, hogy ez a politikai falfirka a demokratikus erők, közelebbről a kommunisták műve.

A dolog logikája világos: olyasmit adni ellenségünk szájába, olyan szándékot vagy cselekedetet tulajdonítani politikai ellenlábasunknak, amely őt diszkreditálja a "jóérzésű" többséghez tartozók szemében, kiprovokálja haragvásukat, és véglegesen ellene hangolja őket. Ezt igazán jól az ügyes látszatkeltés szolgálja: lám, a kommunisták maguk "szólták el magukat", maguk tették nyilvánvalóvá, hogy ők valójában a vallás és a klérus ellenségei, bármit és bármennyit papoljanak is a vallásgyakorlás és a lelkiismeret szabadságáról. (Hogy épelméjű kommunista sohasem festene ilyen feliratot a templom falára, különösen akkor nem, amikor titokban éppen a vallás és a papság elleni rohamra készül, ez valamiért senkinek nem jut az eszébe.)

A bajai választási videó ebben az összefüggésben a Szilvási-regénynek erre az epizódjára emlékeztet. Legalábbis műfajilag: itt sem, ott sem csalás vagy hamisítás esete forog fenn, a regénybeli templomfalfirka és a valóságos videó egyaránt a provokatív megtévesztést célzó koholmány.

Az ilyen politikai koholmányok létmódja vagy közlésközege - legalábbis az amatőr köznapi politizálás szintjén - gyakran a graffiti vagy falfirka. A politikai falfirkákat persze nem az igazi taggerek vagy writerek hozzák létre: kezdetleges eszközökkel a falra felvitt szövegek ezek, monokróm munkák, az igazi graffiti színei-formái hiányoznak belőlük, mint ahogy a vizuális találékonyság és szellemesség is. Gyűjteményemből (állagmegőrzésem céljából folytatott nagyvárosi gyalogtúráim során sok politikai falfirkát sikerült lefényképeznem mobiltelefonommal) idéznék két példát, a magyar politika két neuralgikus pontjához kapcsolódóan: egy régebbit, cigányügyben, és egy egészen frisset, zsidóügyben. (Betűhíven reprodukálom őket.)

Cigány uralmat Ujpesten! Fekete kéz

Ez a felirat évekkel ezelőtt volt olvasható az újpesti Baross utca és Mildenberger utca sarkán álló ház falán. Mintha Szilvási receptjére készült volna: lám, maguk a cigányok ismerik el, illetve titkos terrorista szervezetük, a Fekete kéz, hogy valójában nem a jogegyenlőséget és a megkülönböztetés felszámolását követelik, hanem ennél jóval többre, a hatalomra - mégpedig Újpest magyar lakossága feletti hatalomra - törnek. Hogy épelméjű cigánynak még álmában sem jutna eszébe ilyesmi, ebben az esetben sem zavar senkit, a rasszista paranoiával átitatott elméket semmiképpen.

A másik provokatív koholmány új szerzemény, alig pár napja figyeltem fel rá a Margit-szigeten. A szigeti lejáró bal felőli zárókőszerűségén, egy koronával díszített zömök kőpilonon - Dávid-csillagokkal központozva - a következő angol nyelvű feliratok olvashatók:

IZRAEL KIVUII! FUCK FIDESZ! JEW POWER FIDESZ SUCKS.

Ez ismét a Középiskolások-beli "Le a vallással, le a papokkal!" retorikai és logikai modelljét követi. A hálátlan és csalárd zsidók (más néven a balliberális "oldal" képviselői) maguk teszik közhírré, hogy a nemzeti egyetértés kormányának az eltávolítására és leplezetlen zsidó uralomra készülnek. Pontos pendantja a "Fekete kéz"-falfirkának, mely egy szempontból érdemel figyelmet. Ez a felirat, miközben nyilvánvalóan magyar szerzőségű (az "Izrael" országnevet kizárólag magyarul írják "z"-vel, a latin ábécét használó nyelveken, így angolul is "Israel" a helyesírása), és politikai üzenetével a magyarokat szólítja meg (norvég vagy katalán politikai antiszemiták azt sem tudják, hogy a Fidesz mi fán terem), megfogalmazását és közzétételét tekintve idegen nyelvű, jelesül angol szöveg. (Kivételt éppen az "IZRAEL KIVUII!" szövegrész képez, ahol a második szó vagy értelmezhetetlen, vagy kiolvashatatlan. Evvel szemben a FIDESZ SUCKS egy amerikai szlengkifejezés hibátlan alkalmazása: "A Fidesz szopik" a kifejezés szó szerinti jelentése, angol eredetije a kifejezés alanyában megjelölt dolog, személy vagy intézmény silány, értéktelen és ellenszenves voltára utal.)

Nos, az országos (sőt nemzeti) nyelvvizsgabotrány fényében érdekes kontrasztot kap az a tény, hogy az angol (vagy annak vélt) nyelv ma Magyarországon presztízsnyelv: nincs magára valamit is adó bolt, hivatal, kozmetikai szalon, ingatlanügynökség stb., amelyre ne lenne kiírva angolul is, hogy mivel foglalkoznak odabent, a portál mögött. Továbbá: lépten-nyomon vegyes angol-magyar (pontosabban angol származású neologizmusokkal teletűzdelt magyar nyelvű) feliratokra figyel fel az ember. (Utcánk, a Visegrádi utca kedvelt párna-paplan boltjának például ez a neve: Peter's Paplan - Paplan, Párna és Designbolt.) Mintha valami rejtett hit vagy meggyőződés motiválná ezt a nyelvi szokást: ami "külföldiül" van, az cool: rangosabb, jobb, kívánatosabb, vonzóbb és persze eladhatóbb, mint ami a megszokott régi nevet viseli.

A politikai falfirkák is alighanem ugyanezért nyúlnak az "idegen" (nemrégiben meghonosodott, s ezért már valamelyes ismertséget élvező) szavakhoz. Ehhez nyilván szükség van némi nyelvismeretre, netalán nyelvvizsgára is. Persze nem minden esetben. A ROHAT KOMUNISTÁK MEGHALTOK felirat (a Podmaniczky utca és a Szív utca sarkán volt régebben látható) szerzője nyilván jól megvolt nélküle. A JUDE GO HOME feliratozója (a firka a Visegrádi utcában díszelgett egy darabig) viszont kétségkívül rendelkezett idegen nyelvi ismeretekkel, még talán a nyelvvizsgája is megvolt. Bár a felsőfokút nemigen kaphatta meg, hacsak nem a német és az angol nyelv közös őséből, a közgermán alapnyelvből.

Tűrhetően vizsgázott viszont a Visegrádi utca elején található Nemzeti Dohánybolt vezetője, aki - nyilván a várost járó idegen ajkú nikotinista szenvedélybetegekre tekintettel - a bolt magyar nyelvű felirata alá ezt a másikat helyezte ki: NATIONAL TOBACCO SHOP. Ez már majdnem angolul van. Alapfok, gyenge négyes.

Neked ajánljuk