Para

Kovács Imre: Én

  • 1998. május 7.

Egotrip

Hárman ülünk a kocsmában, mi, öreg punkok, és a változatosság kedvéért magunkról beszélgetünk. Nekem évek óta ez a kedvenc témám, tökéletesen otthon vagyok benne, csak egészen ritkán tud megfogni egy-egy jól értesült ismerős. Habozás nélkül állíthatom, hogy ebben a témában jelenleg én vagyok a legfelkészültebb a világon, még azokról az - érthető okokból kimaradt - éjféli órákról is összeszedek minden információt, amelyekről látszólag mások többet tudnak, mint én, reggel jegyzetfüzettel a kezemben körbetelefonálom az embereket:

Hárman ülünk a kocsmában, mi, öreg punkok, és a változatosság kedvéért magunkról beszélgetünk. Nekem évek óta ez a kedvenc témám, tökéletesen otthon vagyok benne, csak egészen ritkán tud megfogni egy-egy jól értesült ismerős. Habozás nélkül állíthatom, hogy ebben a témában jelenleg én vagyok a legfelkészültebb a világon, még azokról az - érthető okokból kimaradt - éjféli órákról is összeszedek minden információt, amelyekről látszólag mások többet tudnak, mint én, reggel jegyzetfüzettel a kezemben körbetelefonálom az embereket:

- Helló, te, nem emlékszel, voltam én tegnap a Nincs Pardonban?

- Miért, én voltam?

- Kösz.

Az igazán igénytelen kocsmázások a tegnapi berúgás részletezésével kezdődnek, aztán észrevétlenül folynak át a lélek rejtelmeit boncolgató, kissé akadozó ömlengésbe. Szeretem az igénytelen kocsmázásokat. Ilyenkor sajnos mindig akad valaki, akinek nagyobb a bánata a többinél. Ezzel elmegy a délután, ha nem sikerül elhallgattatni. Én szívesen vállalom ezt a feladatot, még mindig jobb, ha magamat unom, mint ha másokat. Elő a metélttel.

De most nem én beszélek, problémáim vannak, ilyenkor általában hallgatok, csak nézem a kis belgát az unicumos pohár alján, és azon morfondírozom, hogy honnan lehetne U-lakatot lopatni a biciklimre. El is szégyellem magam rögtön, és éppen azon töprengek, hogy mitől foroghat az ablakba épített ventilátor, ha egyszer a villásdugó az orrom előtt himbálódzik, amikor meghallom, hogy az agáralkatú K. meséli, milyen borzasztó az, ha hajnali kettő körül valaki arra ébred, hogy - elnézést a durva kifejezésért - pisilnie kell, de még annyira részeg, hogy ezt kimenéssel semmiképpen nem tudja megoldani. Az ágy mellett üres üveg, a párnán diszkréten horkoló nő. Ez az a megkönnyebbülés, ami csak a sikeres ördögűzést követő első percekhez fogható. Nyugodt alvás a másnaposságba, ami általában halálfélelemmel és dehidratációval jelentkezik, melyek közül csak az egyik kezelhető hatékonyan. K. felül, a redőny résein beszivárog az egészen hülye költők verseinek első versszakában általában reggelinek nevezett fény. A nő még alszik, K. párna alakú arcával lassan körbenéz. Szerencsére még maradt tegnapról egy fél üveg bor.

Figyelmébe ajánljuk

Ungvári Tamás: A dandyt elfogadom

  • Urfi Péter

Teljesen legális, belügyi bárcával vártak a legszebb lányok – dicsekedett az író, fordító majd' tíz évvel ezelőtt, amikor egy fotó történetét is alaposan körbejárta Urfi Péter kérdésére. Idézzük fel az Ungvári Tamással készült interjút egy 2016-os lapszámból!

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.