Para

Kovács Imre: Én

  • 1998. május 7.

Egotrip

Hárman ülünk a kocsmában, mi, öreg punkok, és a változatosság kedvéért magunkról beszélgetünk. Nekem évek óta ez a kedvenc témám, tökéletesen otthon vagyok benne, csak egészen ritkán tud megfogni egy-egy jól értesült ismerős. Habozás nélkül állíthatom, hogy ebben a témában jelenleg én vagyok a legfelkészültebb a világon, még azokról az - érthető okokból kimaradt - éjféli órákról is összeszedek minden információt, amelyekről látszólag mások többet tudnak, mint én, reggel jegyzetfüzettel a kezemben körbetelefonálom az embereket:

Hárman ülünk a kocsmában, mi, öreg punkok, és a változatosság kedvéért magunkról beszélgetünk. Nekem évek óta ez a kedvenc témám, tökéletesen otthon vagyok benne, csak egészen ritkán tud megfogni egy-egy jól értesült ismerős. Habozás nélkül állíthatom, hogy ebben a témában jelenleg én vagyok a legfelkészültebb a világon, még azokról az - érthető okokból kimaradt - éjféli órákról is összeszedek minden információt, amelyekről látszólag mások többet tudnak, mint én, reggel jegyzetfüzettel a kezemben körbetelefonálom az embereket:

- Helló, te, nem emlékszel, voltam én tegnap a Nincs Pardonban?

- Miért, én voltam?

- Kösz.

Az igazán igénytelen kocsmázások a tegnapi berúgás részletezésével kezdődnek, aztán észrevétlenül folynak át a lélek rejtelmeit boncolgató, kissé akadozó ömlengésbe. Szeretem az igénytelen kocsmázásokat. Ilyenkor sajnos mindig akad valaki, akinek nagyobb a bánata a többinél. Ezzel elmegy a délután, ha nem sikerül elhallgattatni. Én szívesen vállalom ezt a feladatot, még mindig jobb, ha magamat unom, mint ha másokat. Elő a metélttel.

De most nem én beszélek, problémáim vannak, ilyenkor általában hallgatok, csak nézem a kis belgát az unicumos pohár alján, és azon morfondírozom, hogy honnan lehetne U-lakatot lopatni a biciklimre. El is szégyellem magam rögtön, és éppen azon töprengek, hogy mitől foroghat az ablakba épített ventilátor, ha egyszer a villásdugó az orrom előtt himbálódzik, amikor meghallom, hogy az agáralkatú K. meséli, milyen borzasztó az, ha hajnali kettő körül valaki arra ébred, hogy - elnézést a durva kifejezésért - pisilnie kell, de még annyira részeg, hogy ezt kimenéssel semmiképpen nem tudja megoldani. Az ágy mellett üres üveg, a párnán diszkréten horkoló nő. Ez az a megkönnyebbülés, ami csak a sikeres ördögűzést követő első percekhez fogható. Nyugodt alvás a másnaposságba, ami általában halálfélelemmel és dehidratációval jelentkezik, melyek közül csak az egyik kezelhető hatékonyan. K. felül, a redőny résein beszivárog az egészen hülye költők verseinek első versszakában általában reggelinek nevezett fény. A nő még alszik, K. párna alakú arcával lassan körbenéz. Szerencsére még maradt tegnapról egy fél üveg bor.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.