Pálya a magasban

  • Szegedi Péter
  • 2006. április 6.

Egotrip

Kinizsi, Dózsa, Bástya meg a Textilfestők

Kinizsi, Dózsa, Bástya meg a Textilfestők

Első meccsélményem, 1987-ből: a KLTE sportegyesülete, a Debreceni Universitas SE, vagyis a DUSE fogadta a Leninvárosi Olefin csapatát. Ma már nincs Olefin, Leninváros Tiszaújvárosra magyarosított, a DUSE-ból DEAC, a KLTE-ből DE lett. Debrecen még tartja magát, nem tudok róla, hogy a város nevet akarna változtatni.

Mint e személyes példa is mutatja, a magyar sport históriájának egyik izgalmas területe a névadások és névváltozások története. Amikor a dualizmus éveiben megalakultak az első sportegyesületek, az alapítók többnyire kevés fantáziával választottak nevet. Az egyesületek nagy része ekkoriban valamilyen TE, vagyis Torna Egylet volt, majd sorra alakultak az AC-k (Atlétikai Club), FC-k (Futball Club), az SC-k (Sport Club) és az SE-k (Sport Egyesület). A kissé egyhangú elnevezésekből következett, hogy a tízes években öt, viszonylag ismertebb KAC is működött az országban, a Kispesti AC mellett a kassaiak, a kolozsváriak, a kaposváriak és a kecskemétiek is jelentős tényezői voltak a helyi sportéletnek. Voltak egyesületek, akik megtörték a településnév + TE/AC/FC/SE/SC egyeduralmát, s nevükkel némi színt vittek a sportéletbe. A legötletesebb nevekkel kétségkívül az URAK-FIAK meccseken találkozhattunk, az Újpest-Rákospalota Atlétikai Klub és a Fővárosi Ifjak Atlétikai Klubja alapítói nem kevés humorérzékkel lehettek megáldva. Azt viszont inkább a véletlen, mintsem a derűs névadás számlájára írhatjuk, hogy az egri szélsőjobboldali sportbarátok klubját Magyar Országos Véderő Egyesület Egri Sport Egyesületnek hívták, így az olyan világhírű úszók, mint Bárány István vagy Bitskey Aladár a MOVE ESE, vagyis a MESE színeiben versenyeztek.

A szokatlan egyletneveknél is érdekesebbek a névváltoztatások. A sport történetében számtalan példa volt arra, hogy egyesületek többnyire politikai okokból vagy különféle fúziók miatt megváltoztatták nevüket. Az olaszok ebben különösen jók voltak. A milánói Inter Mussolini regnálása alatt a város védőszentjének, Ambrosianának a nevét viselte. A 20-as évek első felében az UC Roma fuzionált a Pro Romával, majd összeolvadtak a Fortitudo Romával, miközben az Audace az Alba Romával egyesült. 1927-ben összeolvadt az Alba Roma és a Fortitudo is, az új klubot ma AS Roma néven ismerjük. Genovában frappánsabb megoldást választottak: a kimondhatatlanul hosszú nevű Sampierdarenese és az Andrea Doria nemcsak erőit, de nevét is egyesítette, így született a Sampdoria.

Magyarországon a 40-es évekig csak elvétve fordultak elő névváltoztatások, a legérdekesebb történet épp arról szólt, amikor egy klub várost váltott, ám nevét meghagyta. A trianoni béke után a kolozsvári egyetemmel együtt a KEAC is Szegedre költözött, ám a klubból nem lett SZEAC, inkább a "Kolozsvári"-t cserélték le "Kitartás"-ra. El kell ismerni, e névcsere zseniális, hiszen úgy maradtak a kolozsvári-szegediek KEAC-osok, hogy a "Kitartás"-sal hazatérésük utáni vágyukat is kifejezték.

Az 1941 és 1956 közötti másfél évtizedben viszont olyan politikai indíttatású névváltoztatási hullám söpört végig a magyar sporton, hogy komoly kutatómunkát igényel kideríteni, pontosan mi is történt a klubokkal. Az árjásításon átesett, nagy múltú III. ker. TVE megértette az idők szavát: 1941 márciusától a TVE helyett az Árpád SE nevet vette fel. A sport nemzetiszocialista érzelmű irányítói gondosan zsidótlanították az egyesületeket, ám elvesztek a részletekben és nem figyeltek a lényegre: az 1943-as labdarúgó-bajnokságot a Weisz Manfréd FC nyerteÉ A labdarúgók anyaegyesületét, a WMTK-t (amely 1937-ig CSTK volt) csak 1944 tavaszán kötelezték névcserére, s ugyan felmerült, hogy Weisz Manfrédot az egyetlen W. M. monogramú, rendes keresztény magyar ember, Wesselényi Miklós váltsa fel, végül CSGYTK nevet kapott a klub, a focisták pedig a WMFC helyett a Csepel FC-ben játszottak tovább. A CSGYTK-t 1945 után Csepeli MTK-ra, majd Csepeli Vasasra, végül Csepel SC-re változtatták: húsz év alatt hat név a szigetlakók mérlege.

A nyilasok és a kommunisták ízlése azonban nem csak abban hasonlított egymásra, hogy vonzódtak az Andrássy út 60.-hoz, és szerették váltogatni a csepeli sportklub nevét. Volt még egy közös kedvencük: Kinizsi Pál. Ha ekkoriban a hatalom egy klubot nagyon nem szeretett, akkor megszüntette (1942-ben az MTK-t, 1945-ben a MAC-ot), ha erejét akarta demonstrálni, akkor a renitensek egyesületét átkeresztelte Kinizsire. 1944-ben a Vasasnál, 1951-ben az FTC-nél vetették be Kinizsit nevelő célzattal, az új név természetesen új színekkel is járt, a Vasasnál a pirost sárgára, az FTC-nél a zöldet pirosra cserélték. Ráadásul a Fradit kétszer is átnevezték, 1950-ben az élelmiszeripar élklubjává avanzsált klubot ÉDOSZ-ra, majd 1951-ben Kinizsire keresztelték.

Az átszervezések lényegében a sportegyesületek államosításáról, bázisszervekhez (minisztériumokhoz, vállalatokhoz) csatolásáról szóltak. A piros-fekete Kispestből piros-fehér Honvéd lett, de kevesen úszták meg egyetlen névváltással. Az Újpesti TE megtarthatta színét, ám a belügy alá sorolt klubként Budapesti Dózsa, 1956-tól Újpesti Dózsa néven működtek a lila-fehérek. Az újpestiek a többi, belügyi sportkörrel együtt a címerükbe megkapták a béketábor rendőregyesületeinek internacionális D betűjét, de a Bp. Dinamó nevet sikerült megúszniuk. A kék-fehér MTK piros-fehér Textilesre váltott, majd az ÁVH alá sorolták Bp. Bástya néven, 1953-ban (ismét textilipari) Vörös Lobogónak, 1956-tól megint MTK-nak hívták az újra kék-fehérbe öltözött egyesületet. Ám a Hungária körútiak csupán két évtizedig örülhettek visszakapott nevüknek. A Vörös Meteor és az Egyetértés 1972-ben fuzionált (VM Egyetértés), majd az új klub két évvel később beolvadt az MTK-ba, és létrejött az MTK-VM.

A kevésbé szem előtt lévő egyesületek jó részének is több névváltozáson kellett átesnie. A BSZKRT-t hívták Bp. Előrének, majd BKV Előrének. A TF sportklubja volt TFSC, TFSE TF DISZ, TF MEFESZ, TF Haladás, végül újra TFSE. A BVSC vasutasklubbal Lokomotív és Törekvés néven is találkozhatunk, a Vasas Izzó pedig Tungsram néven is ismert. A főváros "hivatalos" sportegyesülete, a BSE egészen különleges utat járt be. 1951 és 1956 között hívták Petőfi SK-nak, Petőfi Tervhivatal SK-nak, Bástya Tervhivatal SK-nak, majd 1956-tól Városi Tanács SK-nak, s csak 1970-től lett ismét BSE. Ha az URAK vagy a FIAK névválasztását humorosnak éreztük, akkor a sztálinizmus évei alatt született jó néhány klubról csak szuperlatívuszokban beszélhetünk. Vajon hány ifjú álmodott arról, hogy egyszer az ipari szakmunkástanulók sportklubja, a Munkaerőtartalékok SE mezét magára húzhatja? Vajon megtiszteltetés volt-e a Bajai Fatömegcikk SE-ben sportolni? És büszkén dagadt-e a keble annak, aki a MÁV Vasanyagjavító SE igazolt versenyzője lehetett? "budán pedig bebizonyították, hogy nem csak a politikai indíttatású névváltoztatásban jók. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy a III. ker. TVE a szocializmus évei alatt a III. ker. TTVE nevet viselte. Úgy hiszem - noha a mezőny erős -, a III. ker. Textilfestő Torna és Vívó Egylet máig a magyar sport történetének legidétlenebb nevű klubja.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.