Pálya a magasban (Ünneprontók)

  • Szegedi Péter
  • 2007. december 20.

Egotrip

Az ünnepi mérkőzések a magyar futball legrégibb hagyományai közé tartoznak. Még bajnokságot sem rendeztek, amikor 1900 húsvétján nagy nemzetközi találkozóra került sor a Millenárison. A BTC 8000 néző előtt mérte össze erejét a prágai Slaviával. Ünnepeken, főként húsvétkor és pünkösdkor gyakran rendeztek futballtornákat, a meccseket mindig nagy érdeklődés övezte.

Az ünnepi mérkőzések a magyar futball legrégibb hagyományai közé tartoznak. Még bajnokságot sem rendeztek, amikor 1900 húsvétján nagy nemzetközi találkozóra került sor a Millenárison. A BTC 8000 néző előtt mérte össze erejét a prágai Slaviával. Ünnepeken, főként húsvétkor és pünkösdkor gyakran rendeztek futballtornákat, a meccseket mindig nagy érdeklődés övezte. A klubok tekintélyes bevételeket könyvelhettek el, így sokszor nívós külföldi ellenfeleket tudtak Magyarországra csábítani. Az ünnepi tornák népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy 1908 és 1929 között a "Húsvéti Serlegért" küzdöttek a nagy fővárosi csapatok. Komoly tétmérkőzéseket ritkábban tartottak ünnepnapokon, mintegy demonstrálva, hogy ezek az alkalmak a futball ünnepnapjai is, ahol nem a bajnoki pontokért folytatott küzdelem, hanem a drukkerek szórakoztatása a cél.

Ez azonban nem jelentette azt, hogy e találkozókat mindig békés, ünnepi hangulatban játszották volna le. Az első nyilvános magyar futballmérkőzést is ünnepnapon rendezték: az Északi Főműhely Törekvés Dalárdájának vasutasai 1896. november elsején a mai MTK-pálya melletti Pékerdőn estek egymásnak. "A matadorok bekecsben és csizmában jelentek meg, és senki sem akart levetkőzni, mondván, hogy a móka úgysem fog sokáig tartani. Így is történt. [É] Egy perc múlva csak úgy szédült az Angliából idekerült jószág, [É] vad iramban folyt a küzdelem a kiszámíthatatlan mozgású labdáért, és tíz perc sem telt el, már három súlyos sebesült maradt porondon." A sérült játékosok feleségei bosszút esküdtek az Angliából hazatérő, meccset szervező Löwenrosen Charlie ellen, aki ezért "hetekig nem mert hazamenni a Hungária úti kolóniában lévő lakására".

De nem a pékerdei csata volt az egyetlen, mindenszentekkor történt rendbontás. 1896-ban még csak lábak törtek, 17 évvel később már csigolyákÉ 1913. november elsején rendezték az első osztályú MAC-ÚTE találkozót, ahol egy összecsapás után a hazaiak játékosa, Stiller Gyula olyan szerencsétlenül esett a földre, hogy deréktól lefelé megbénult. A játékosnak három csigolyája tört el, pár nappal később tüdeje bevérzett, és egy héttel a mérkőzés után meghalt.

1924. november elsején, az MTK-III. ker. TVE mérkőzés után az óbudai Drösszlert ájultan szedték fel az öltözőfolyosóról. A hazaiak szerint Drösszler megcsúszott, és beverte a fejét a lépcsőbe, a vendégek szerint azonban az MTK egyik játékosa ütötte le. Az eset napokig foglalkoztatta a sajtót, de sohasem derült ki, hogy pontosan mi történt. Ez pedig azt a mindkét fél számára roppant kínos verziót támaszthatja alá, hogy Drösszler lezsidózta ("felekezeti érzékenységében megsértette") Molnárt, aki viszonzásul hátulról fejbe vágta az óbudai futballistát. Másnap, halottak napján a Húsos-BAK találkozón szabadultak el az indulatok. Egy összecsapás után a hazaiak játékosát ellenfele torkon ütötte, erre egy drukker beugrott a pályára, és hátulról pofon vágta a BAK futballistáját. A bíró már csak azt látta, hogy a sértett "egy civilt kerget a pályán, nyomukban az egyik határbíró, kifutnak a pályáról, s a civil egy rendőr karjaiba rohan, aki elfogja. Közben oldalról is beözönlik a közönség s különösen egy hatalmas termetű ember kezdi ütlegelni a BAK-játékosokat." A játékvezető ekkor lefújta a mérkőzést.

Egyetlen alkalommal fordult elő, hogy Magyarországon karácsonyi találkozó botrány miatt félbeszakadt. Igaz, csak elvétve rendeztek ezen az ünnepen mérkőzéseket, részint amiatt, mert az első világháború után a jobb csapatok az év végén külföldi vajaskenyér-túrákon vettek részt. A ritka alkalmak egyike volt 1911 karácsonya, amikor az ÚTE és a 33 FC Corinthián díjmérkőzést játszott a Millenárison.

Tény, hogy sem az újpesti drukkereknek ("a népszigeti pálya féktelen közönségének"), sem a játékosoknak ("kik durva játékuk révén e téren már régóta hírhedtté lettek") nem volt túlzottan jó hírük. Az ÚTE ekkoriban még egyike volt a "kültelki" kluboknak, melyekre a századfordulótól kezdve folyamatosan panaszkodtak túlzottan temperamentumos nézőik és játékosaik miatt. Az újpesti vezetőség már 1904-ben táblákkal figyelmeztette a szurkolókat, hogy a játékosokat igyekezzenek "a legnagyobb békében hagyni", az újságok pedig gyakran ítélték el a "fékezhetetlen újpesti közönséget", amely "brutális játékra ösztökéli kedvenc csapata játékosait".

Az újpestiek 1911 tavaszán kiestek az élvonalból, a másodosztályban viszont remekül szerepeltek, veretlenül vezették a bajnokságot, s úgy tűnt, a sportszerűség terén is jó útra tértek. Az 1911. december 25-i meccsen azonban, amikor ellenfelük már 4:0-ra vezetett, "felébredt bennük a régi ÚTE, a régi féktelen szenvedély".

A Sporthírlap tudósítása szerint "Előbb a bírót inzultálták, majd a tribünökre bejutott csőcselék biztatására a játéktérre terelődött át az a kultúremberek között tűrhetetlen viselkedés, amely a Népszigetet méltán hírhedtté tette. A csúnya foultolások egész sorát két, minden jóérzésű embert felháborító merénylet tetőzte be. A negyedik goal után a 33 FC balszélsőjét, az angol Watkinst az ÚTE kapujában álló Szabó úgy arczon vágta, hogy menten elöntötte a vér. A leggyalázatosabb dolog, ami eddig magyar pályán történt, ezután következett. A befejezés előtt 5 perccel érték el a 33-asok ötödik goaljukat. Weisz Frigyes a goal után bement az ÚTE kapujába a labdáért, s azt melléhez szorítva gyanútlanul megindult a félvonalhoz. Alig tett néhány lépést, hirtelen, mint a nyíl, nekiugrott Kohn, az ÚTE jobbösszekötője - aki a második félidőben hátrament Vranák helyett back-nek - és teljes erőből hasba rúgta. Weisz velőtrázó sikoltással összeesett, társai gyorsan bevitték az öltözőbe, a bíró pedig a matchet lefütyülte. Az embertelen módon leterített játékost a mentők vitték el a pályáról. Sérülése szerencsére nem veszedelmes, mint aminőnek eleinte látszott s az orvosok véleménye szerint nemsokára teljesen ki is heveri."

A mérkőzés után az ÚTE labdarúgó-szakosztálya nyilatkozatban határolódott el "az egyesület színeire nagy szégyent hozott játékosoktól". A Pesti Hírlap publicistája amellett érvelt, hogy nem elegendő a vétkes játékosok megbüntetése, a szövetségnek a tisztességes sportszellemet megteremteni nem tudó egyesülettel szemben is el kell járnia, mivel "az ÚTE csapat durvasága valószínűleg a népszigeti pálya féktelen közönségének suggesztiójából és annak megszokásából ered, ki kell tehát ragadni a csapatot ebből az elvadító millieuből és rászoktatni, hogy a mérkőzéseit tudással és ne terrorral nyerje meg". Az MLSZ január elején súlyos büntetést szabott ki a vétkes újpesti futballistákra, Szabó Antalt 1912. október 1-jéig, Kohn Aladárt 1913. június 30-ig tiltotta el a játéktól. Az ÚTE nem fellebbezett a döntés ellen.

De nem az 1911-es ÚTE-33 FC, hanem egy 1944-es találkozó volt a magyar labdarúgás történetének legerőszakosabb karácsonyi meccse. Az október 29-én, légiriadó miatt félbeszakadt Ferencváros-Újpest derbit december 25-én akarták befejezni. A meccs elmaradt, a "durva összecsapások" azonban nem. Igaz, "erőszakos események" ekkor már nem a futballpályán történtekÉ

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.