Pálya a magasban (Ünneprontók)

  • Szegedi Péter
  • 2007. december 20.

Egotrip

Az ünnepi mérkőzések a magyar futball legrégibb hagyományai közé tartoznak. Még bajnokságot sem rendeztek, amikor 1900 húsvétján nagy nemzetközi találkozóra került sor a Millenárison. A BTC 8000 néző előtt mérte össze erejét a prágai Slaviával. Ünnepeken, főként húsvétkor és pünkösdkor gyakran rendeztek futballtornákat, a meccseket mindig nagy érdeklődés övezte.

Az ünnepi mérkőzések a magyar futball legrégibb hagyományai közé tartoznak. Még bajnokságot sem rendeztek, amikor 1900 húsvétján nagy nemzetközi találkozóra került sor a Millenárison. A BTC 8000 néző előtt mérte össze erejét a prágai Slaviával. Ünnepeken, főként húsvétkor és pünkösdkor gyakran rendeztek futballtornákat, a meccseket mindig nagy érdeklődés övezte. A klubok tekintélyes bevételeket könyvelhettek el, így sokszor nívós külföldi ellenfeleket tudtak Magyarországra csábítani. Az ünnepi tornák népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy 1908 és 1929 között a "Húsvéti Serlegért" küzdöttek a nagy fővárosi csapatok. Komoly tétmérkőzéseket ritkábban tartottak ünnepnapokon, mintegy demonstrálva, hogy ezek az alkalmak a futball ünnepnapjai is, ahol nem a bajnoki pontokért folytatott küzdelem, hanem a drukkerek szórakoztatása a cél.

Ez azonban nem jelentette azt, hogy e találkozókat mindig békés, ünnepi hangulatban játszották volna le. Az első nyilvános magyar futballmérkőzést is ünnepnapon rendezték: az Északi Főműhely Törekvés Dalárdájának vasutasai 1896. november elsején a mai MTK-pálya melletti Pékerdőn estek egymásnak. "A matadorok bekecsben és csizmában jelentek meg, és senki sem akart levetkőzni, mondván, hogy a móka úgysem fog sokáig tartani. Így is történt. [É] Egy perc múlva csak úgy szédült az Angliából idekerült jószág, [É] vad iramban folyt a küzdelem a kiszámíthatatlan mozgású labdáért, és tíz perc sem telt el, már három súlyos sebesült maradt porondon." A sérült játékosok feleségei bosszút esküdtek az Angliából hazatérő, meccset szervező Löwenrosen Charlie ellen, aki ezért "hetekig nem mert hazamenni a Hungária úti kolóniában lévő lakására".

De nem a pékerdei csata volt az egyetlen, mindenszentekkor történt rendbontás. 1896-ban még csak lábak törtek, 17 évvel később már csigolyákÉ 1913. november elsején rendezték az első osztályú MAC-ÚTE találkozót, ahol egy összecsapás után a hazaiak játékosa, Stiller Gyula olyan szerencsétlenül esett a földre, hogy deréktól lefelé megbénult. A játékosnak három csigolyája tört el, pár nappal később tüdeje bevérzett, és egy héttel a mérkőzés után meghalt.

1924. november elsején, az MTK-III. ker. TVE mérkőzés után az óbudai Drösszlert ájultan szedték fel az öltözőfolyosóról. A hazaiak szerint Drösszler megcsúszott, és beverte a fejét a lépcsőbe, a vendégek szerint azonban az MTK egyik játékosa ütötte le. Az eset napokig foglalkoztatta a sajtót, de sohasem derült ki, hogy pontosan mi történt. Ez pedig azt a mindkét fél számára roppant kínos verziót támaszthatja alá, hogy Drösszler lezsidózta ("felekezeti érzékenységében megsértette") Molnárt, aki viszonzásul hátulról fejbe vágta az óbudai futballistát. Másnap, halottak napján a Húsos-BAK találkozón szabadultak el az indulatok. Egy összecsapás után a hazaiak játékosát ellenfele torkon ütötte, erre egy drukker beugrott a pályára, és hátulról pofon vágta a BAK futballistáját. A bíró már csak azt látta, hogy a sértett "egy civilt kerget a pályán, nyomukban az egyik határbíró, kifutnak a pályáról, s a civil egy rendőr karjaiba rohan, aki elfogja. Közben oldalról is beözönlik a közönség s különösen egy hatalmas termetű ember kezdi ütlegelni a BAK-játékosokat." A játékvezető ekkor lefújta a mérkőzést.

Egyetlen alkalommal fordult elő, hogy Magyarországon karácsonyi találkozó botrány miatt félbeszakadt. Igaz, csak elvétve rendeztek ezen az ünnepen mérkőzéseket, részint amiatt, mert az első világháború után a jobb csapatok az év végén külföldi vajaskenyér-túrákon vettek részt. A ritka alkalmak egyike volt 1911 karácsonya, amikor az ÚTE és a 33 FC Corinthián díjmérkőzést játszott a Millenárison.

Tény, hogy sem az újpesti drukkereknek ("a népszigeti pálya féktelen közönségének"), sem a játékosoknak ("kik durva játékuk révén e téren már régóta hírhedtté lettek") nem volt túlzottan jó hírük. Az ÚTE ekkoriban még egyike volt a "kültelki" kluboknak, melyekre a századfordulótól kezdve folyamatosan panaszkodtak túlzottan temperamentumos nézőik és játékosaik miatt. Az újpesti vezetőség már 1904-ben táblákkal figyelmeztette a szurkolókat, hogy a játékosokat igyekezzenek "a legnagyobb békében hagyni", az újságok pedig gyakran ítélték el a "fékezhetetlen újpesti közönséget", amely "brutális játékra ösztökéli kedvenc csapata játékosait".

Az újpestiek 1911 tavaszán kiestek az élvonalból, a másodosztályban viszont remekül szerepeltek, veretlenül vezették a bajnokságot, s úgy tűnt, a sportszerűség terén is jó útra tértek. Az 1911. december 25-i meccsen azonban, amikor ellenfelük már 4:0-ra vezetett, "felébredt bennük a régi ÚTE, a régi féktelen szenvedély".

A Sporthírlap tudósítása szerint "Előbb a bírót inzultálták, majd a tribünökre bejutott csőcselék biztatására a játéktérre terelődött át az a kultúremberek között tűrhetetlen viselkedés, amely a Népszigetet méltán hírhedtté tette. A csúnya foultolások egész sorát két, minden jóérzésű embert felháborító merénylet tetőzte be. A negyedik goal után a 33 FC balszélsőjét, az angol Watkinst az ÚTE kapujában álló Szabó úgy arczon vágta, hogy menten elöntötte a vér. A leggyalázatosabb dolog, ami eddig magyar pályán történt, ezután következett. A befejezés előtt 5 perccel érték el a 33-asok ötödik goaljukat. Weisz Frigyes a goal után bement az ÚTE kapujába a labdáért, s azt melléhez szorítva gyanútlanul megindult a félvonalhoz. Alig tett néhány lépést, hirtelen, mint a nyíl, nekiugrott Kohn, az ÚTE jobbösszekötője - aki a második félidőben hátrament Vranák helyett back-nek - és teljes erőből hasba rúgta. Weisz velőtrázó sikoltással összeesett, társai gyorsan bevitték az öltözőbe, a bíró pedig a matchet lefütyülte. Az embertelen módon leterített játékost a mentők vitték el a pályáról. Sérülése szerencsére nem veszedelmes, mint aminőnek eleinte látszott s az orvosok véleménye szerint nemsokára teljesen ki is heveri."

A mérkőzés után az ÚTE labdarúgó-szakosztálya nyilatkozatban határolódott el "az egyesület színeire nagy szégyent hozott játékosoktól". A Pesti Hírlap publicistája amellett érvelt, hogy nem elegendő a vétkes játékosok megbüntetése, a szövetségnek a tisztességes sportszellemet megteremteni nem tudó egyesülettel szemben is el kell járnia, mivel "az ÚTE csapat durvasága valószínűleg a népszigeti pálya féktelen közönségének suggesztiójából és annak megszokásából ered, ki kell tehát ragadni a csapatot ebből az elvadító millieuből és rászoktatni, hogy a mérkőzéseit tudással és ne terrorral nyerje meg". Az MLSZ január elején súlyos büntetést szabott ki a vétkes újpesti futballistákra, Szabó Antalt 1912. október 1-jéig, Kohn Aladárt 1913. június 30-ig tiltotta el a játéktól. Az ÚTE nem fellebbezett a döntés ellen.

De nem az 1911-es ÚTE-33 FC, hanem egy 1944-es találkozó volt a magyar labdarúgás történetének legerőszakosabb karácsonyi meccse. Az október 29-én, légiriadó miatt félbeszakadt Ferencváros-Újpest derbit december 25-én akarták befejezni. A meccs elmaradt, a "durva összecsapások" azonban nem. Igaz, "erőszakos események" ekkor már nem a futballpályán történtekÉ

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.