Sajó László: Öt és feles

A mint abbahagyni

  • Sajó László
  • 2020.11.19 12:11

Egotrip

(A futball ábécéje)

A csapatvezető (egyben -kapitány) elküldte a Dunaharaszti MTK elleni felállást, taktikát, az utolsó mondatban: K. Dezső játékára a mérkőzés állásának függvényében kerülhet sor. Vagy­is ha biztosan vezetünk, vagy nagyon égünk. Meccseket tehát nem fog eldönteni, döntetlent se harcol ki. Persze elment a meccsre, a jelenlegi helyzetben szerelésben (csak a stoplist nem vette föl, azt majd), öltöző (és zuhanyzó) használata nem javallt; jöttek a többiek is, autóval, K.(ispados) Dezső a villamoson, maszkban, melegítőalsóban, dzsekiben, kiérdemesült sportember inkognitóban.

A Dunaharaszti MTK elleni meccs szoros (3–3), K. Dezső ennek függvényében tehát nem áll be. Pedig mennyire készült! Mostani csapata, a BEAC sok-sok év hányattatása, albérletek után végre otthonra talált a Mérnök utcában (Pluhár István Labdarúgópálya), a volt Gammán, ahol fényes labdarúgó karrierjét kezdte ifjúkorában egy hol blasznégyes, hol blaszhármas csapatban. A Budapesti Iszkra Olajbányász Kulturális és Szabadidős Egyesület nevű futballcsapat hazája a lágymányosi Gamma-pálya volt, melynek legfőbb ismérve a fekete salak. Beette magát mindenhova: az öltözőfolyosóra, a zuhanyozóba, az öltöző padja alá, a büféasztalokhoz, s legfőképpen a ruhákba, a sportszárakba és a mezekbe, a cipőkbe és a hajba, a bőrbe és a száj szögletébe. Fekete a takony is. (Kőrösi Zoltán, irányító középpályás). Most műfű, mi más, és műfoci (K. Dezső). A következő meccs Rákoshegyen, 3–1 ide, tíz perc van hátra, K. Dezső már veszi le a dzsekit, melegítőfelsőt, gyűri be a melegítőalsót a sportszárba, húzza föl a stoplist, amikor gólt lő az ellenfél, 3–3, megint, K. Dezső reményt vesztve visszaöltözik. És morog, úgy, mint egy kiöregedett, hajdan gyors vizsla és úgy, hogy a csapatvezető (-kapitány) is meghallja. Meghallotta, és ímélben válaszol. Őszinte leszek, sose voltál egy iskolázott, képzett játékos, de van benned egy őstehetség, és vannak (voltak) igazán jó megmozdulásaid, az öregfiú és az old boys csapatban még remekül futottál. Jelenleg fizikailag olyan szinten vagy, hogy gyakorlatilag lépni nem tudsz és ha még valamennyit iszol is, gyakorlatilag használhatatlan vagy a pályán. K. Dezső olvasta, és mint alvadt vérdarabok, / úgy hullottak elé / ezek a szavak. De csak egy szót jegyzett meg, egyetlen egyet: őstehetség. Nem válaszolt, a következő héten is elment a meccsre, szerelésben. Mert ő az, akiből az önbecsülésnek még a morzsája is hiányzik, a pályán eltölthető minden percet az Élet bőkezű ajándékának tart, ajándéknak, melyet tehát ki sem lehet érdemelni, csak megköszönni. Szóval egy ilyen öregedő futballista az nagyon hálás tud lenni. (Esterházy Péter, jobbösszekötő) És K. Dezső már nem öregedő, öreg futballista.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk