Egotrip

Sajó László: Öt és feles

A 118-as

Egotrip

Három év után K.(ékesi) Dezső újra a szanatóriumban.

Persze nem hozott tajkártyát, lakcímkártyát, de a fiatal, csinos (jól megnézi, nem sok ilyet lát majd) recepciós hölgy mondja a nevét, ám mielőtt nevezett elbízná magát, hogy lám, törzsbeteget, megismerték, kizárásos alapon, már csak az ön lapja van itt.

Csókolom, jó étvágyat!, a főnővér almát eszik, most menjen ebédelni, aztán a másodikon várja a főorvos úr. K. Dezső leakasztja szobája kulcsát, 118-as – új ablakok! Kinyitja, bukóra, levegő! Egyébként minden a régi – nem, a vécében mindkét piszoár működik, van fejlődés! (Pelikán et.) Viszont csak az egyik fülke… (Aztán megjavítják a másikat is.) Kipakol, indul, de majdnem éhen marad, 1-ig van ebéd, ez új. Megkapja az utolsó rakott káposztát (tejföl nélkül, az drága), a másodikon a főorvos kérdez. – Oltása van? – Négy. – Nagyon jó. Volt covidos? – Voltam. – Nagyon jó. Műtétje volt? – Volt. – Nagyon jó. Dr. Nagyon Jó jó pihenést kíván. EKG (ez is új, már az érkezés napján), vérvétel viszont másnap hajnali háromnegyed 7-kor.

Nem megy le reggelizni, hozott filteres teát, vajat (a Lehel piacról), a lekvár is házi, sárgabarack+őszib. 2015. szept. 26., az örökkévalóságnak eltett lekvárok… Kávé, -főző (és egyéb) a túlélőcsomagban, indulhat, de még nem csúcstámadás, akklimatizálódik, esik a hó!, megkerüli az épületet, a szűz hóban csak bakancsa nyomai. Kitölti a kérdőívet, skála, Rengeteg az energiám – Teljesen erőtlen vagyok, középút; Vízszintes talajon a vele egykorúaknál lassabban megy nehézlégzés miatt, saját ütemű séta során is meg kell állnia légszomj miatt, bekarikázza. Mikor először volt itt, útban a tetőre meg se állt, most háromszor, a nap felé fordul, öreg bátyánk, a Nap: / az égből néz ő le, és tőle világos a nappal, beszívja, nem tartja benn, kifújja. Van olyan betegtárs, aki maszkban sétál! Vedd már le ezt a szart, legalább ilyenkor! (betegtársak tegeződnek) Ha még ez is rajta lenne! (Bent kötelező, lenne, nem veszi fel, lásd dr. Nagyon Jó diagnózisát.) Tele a hegy (szombat), bár nagy, északi szembeszél hordja a havat, a Tetőbe (önkiszolgáló étterem) menekül, forralt bor.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.