Egotrip

Sajó László: Öt és feles

A 118-as

Egotrip

Három év után K.(ékesi) Dezső újra a szanatóriumban.

Persze nem hozott tajkártyát, lakcímkártyát, de a fiatal, csinos (jól megnézi, nem sok ilyet lát majd) recepciós hölgy mondja a nevét, ám mielőtt nevezett elbízná magát, hogy lám, törzsbeteget, megismerték, kizárásos alapon, már csak az ön lapja van itt.

Csókolom, jó étvágyat!, a főnővér almát eszik, most menjen ebédelni, aztán a másodikon várja a főorvos úr. K. Dezső leakasztja szobája kulcsát, 118-as – új ablakok! Kinyitja, bukóra, levegő! Egyébként minden a régi – nem, a vécében mindkét piszoár működik, van fejlődés! (Pelikán et.) Viszont csak az egyik fülke… (Aztán megjavítják a másikat is.) Kipakol, indul, de majdnem éhen marad, 1-ig van ebéd, ez új. Megkapja az utolsó rakott káposztát (tejföl nélkül, az drága), a másodikon a főorvos kérdez. – Oltása van? – Négy. – Nagyon jó. Volt covidos? – Voltam. – Nagyon jó. Műtétje volt? – Volt. – Nagyon jó. Dr. Nagyon Jó jó pihenést kíván. EKG (ez is új, már az érkezés napján), vérvétel viszont másnap hajnali háromnegyed 7-kor.

Nem megy le reggelizni, hozott filteres teát, vajat (a Lehel piacról), a lekvár is házi, sárgabarack+őszib. 2015. szept. 26., az örökkévalóságnak eltett lekvárok… Kávé, -főző (és egyéb) a túlélőcsomagban, indulhat, de még nem csúcstámadás, akklimatizálódik, esik a hó!, megkerüli az épületet, a szűz hóban csak bakancsa nyomai. Kitölti a kérdőívet, skála, Rengeteg az energiám – Teljesen erőtlen vagyok, középút; Vízszintes talajon a vele egykorúaknál lassabban megy nehézlégzés miatt, saját ütemű séta során is meg kell állnia légszomj miatt, bekarikázza. Mikor először volt itt, útban a tetőre meg se állt, most háromszor, a nap felé fordul, öreg bátyánk, a Nap: / az égből néz ő le, és tőle világos a nappal, beszívja, nem tartja benn, kifújja. Van olyan betegtárs, aki maszkban sétál! Vedd már le ezt a szart, legalább ilyenkor! (betegtársak tegeződnek) Ha még ez is rajta lenne! (Bent kötelező, lenne, nem veszi fel, lásd dr. Nagyon Jó diagnózisát.) Tele a hegy (szombat), bár nagy, északi szembeszél hordja a havat, a Tetőbe (önkiszolgáló étterem) menekül, forralt bor.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.