Hol van meleg kályha, ahol szárad a ruhám?
100 Folk Celsius
Reggelire meleg leves, talán az segít. Dél volt, K. Dezső sem húzhatta tovább, a rádióban az olaszliszkai harangok. Olaszliszka arról híres, közös vasútállomása van Tolcsvával, Vámosújfalun áll meg a vonat. Tolcsván meghalt Lenke néni, nem mondta be a rádió. Jött az orvostól, a verandán esett össze, órák múlva találták meg. Meghalt George Harrison (58), bemondták. Meghalt Nándi (54), a Bajza utcai portás, a múlt héten teremfoci, ő zárta be utánunk az iskolakaput. A szíve. Meghalt Feri (42) Dobszáról. Hevert hátul a kertben a dikón a méhesben, szívta a pipát, amikor egyszer az életben nem dolgozott. Nem itt halt meg, autóban, be az árokba, Aszaló után, szívroham. Több temetésre nem megyek. Csak ezek a reggelek, valaki mindig jól megszorongat éjszaka, markolata gyomromból indul, föl a tüdőmbe, érinti picinyt a szívem, szorítása végül torkomon. Kiköpni nem tudom, krákog pedig K. Dezső, garatból, tüdőből, gyomorból, hideg víz talán segít. A Rudas hideg vízű medencéjében kéne ülni fogvacogva napestig. Szorongásban és reggelekben P-K. Imre jobb, meg K. Tibor, a ká életbe, kászálódik K. Dezső a kádból. Tehát meleg leves.
Előtte a szokásos, a szokásos helyen, jobbra a bejáratnál az Ideiglenes Piac átmeneti csarnokában, a Feltételes Megálló nevezetű büfében, a halaspult mellett. Föl-földobja magát egy-egy tisztított keszeg. Ádvent van, a háromkirályok már elindultak. A hóban a Mikulás sílécei fektetik nékik a síneket. Engedjetek, itt vannak a kisdedek. Fogalmaz hülyén K. Dezső. Romlott rántott hús / lehellete száll / halálra szánt ott húz / Télapó, gyere már. Visszateszi a poharat a pultra. Húsleves daragaluskával, igenigenigen az volna jó. Elindul az alagút felé. Vajon idén idejönnek-e a fenyőfaárusok, az épülő csarnok mellé? Hol veszek akkor karácsonyfát? Tervezget hosszú távra K. Dezső. A Lehel út és a Bulcsú utca sarkán, a Bp. Terézvárosi P. F. T. Főnökség I. F. P. M. Szakasz, MÁV üzemi terület melletti Étkezdében háromszázhatvan forint a grízgaluskaleves. A házikenyér tizenöt. Alagút, Bajza utca, Benczúr, erre viszi, ha, óvodába a gyereket, most jut eszébe, mit álmodott. A fiával tojásokat törnek föl, a tojásokban már kiscsibék, látja, fehér hártyán át, mozognak. Akkor ezeket most meg kell enni. Nézi az álmot, mit jelent. Aztán a disznóra gondol, Sz. János mesélte. Az apja (Sz. Jánosé) tüskét eszkábált, vagy mit, hogy majd a disznó homlokához illeszti, kisbaltával odaüt, disznó összerogy. Ha mégse, ott a szintén házilagos fogó vagy mi, disznó mellső lábait összerántván említett állat elterül, jöhet gigába konyhakés, lőn konyhakész. Ám disznó nem rogyott, nem terült, leszorították végül. Hol a konyhakés. Hol lenne, a konyhába´. Sógor szaladt, disznó is. Tettünk vele pár kört, mesélte Sz. János, miért mesélem én is. És a vaddisznó a rakparton? Belezavarták szerencsétlent a vízbe, de kiúszott, nem találták el, a parton megrázta magát, és valahol Ráckevénél bevette magát egy kukoricásba. Így kellett történnie. A Felsőerdősoron Cserepes Kisvendéglő, néz föl álmaiból K. Dezső, ide mindig be akart menni. Babgulyás háromszázkilencven. Menü (gulyásleves, palacsinta) négyszázharminc. És van paradicsomos káposzta!, menzák íze számban. Elindul újabb étkezdék felé, falja az ételet, gyomrában meleg levés. ", Izabella, étkezdék bulvárja, te, hiszen itt lakok. Zamat Étkezde, a Király utcán túl, a Magyar Színházon innen, ajtón-ablakon ribizli? meggy? mintás függöny, inkább konyharuha. A Magyar Színháznál Gaskó az íz-lelő, délben étkezde, esténként sajt és bor, fondue, ücsörögnénk itt E. Kornéllal, válogatott borok, vörös, sajt. A pulykagulyás kétszáznegyven. Az Alsóerdősoron Kívánság Étkezde, egy trolimegállón belül a harmadik melegkonyha!, hol a szoborkutya holdat sejtvén felnéz a Hutyra F.(erenc?) utca házaira. De vajh´ miért zöld-fehér majd´ minden étkezde abrosza?! SZOP"LAP, olvassa egy kapualjban, ezt felírom, táskájában cédé, a 60-as, 70-es, 80-as évek magyar szupersztárjai, rajta Csavard fel a szőnyeget, rajta, ír, a környező irodákból rémült emberek rohannak, autók pittyegnek-pislognak, K. Dezsőt szürke dzsekijében közterület-fenntartónak vagy minek, nézik. Pedig ő csak olvas, ír, KARÁCSONYRA BEIGLI RENDELHET´! GIPSY MUSIC, nézi a grundokat, a lebontott házakból csak a fürdőszoba csempéi maradtak, a csempéken még ott a koszcsík. TANG", használt cédék boltja a Klauzál utcában. Nem, a 100 Folk Celsiusnak nincs más cédéje, csak ez az új. Hol van meleg otthon?, K. Dezső szégyenlősen jön ki az üzletből. A Kádár a Klauzál téren, étkezdék királya, a Kádárt már megírta-nemírta K. Mihály a Napkönyvben (Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 195 oldal, 429 Ft), K. Dezső akkor ebédelt itt néha, mikor a Vasváriban lakott, libacomb, sólet, emlékezik, meg a kék szódásüvegek. Most húsleves finommetélttel, kétszáz forint. Besüt a nap a Kádárba, beh´ szép az élet, és akkor még ott van a kolbászos bableves kétszáznyolcvanért. A nap szemben a Dob utcán, már éppen egyenletesen lélegzene, mi, ki csak zihálni járt belé, a lélek, amikor eszébe jut a grund, a Holló utcában. Megnézi megint. Az egykori pálya helyén sitt, törmelék, gaz, szemét. FIGYELEM! A KISPADON CSAK AZ INTÉZ´K ÉS A CSEREJÁTÉKOSOK ÜLHETNEK! Csak a felirat maradt, se kispad, semmi, az intézők már meghaltak, a cserejátékosok, kész, vége, befejezték, nem várnak cserére többé. Az öltözőbe hajléktalanok költöztek, lélegző rongyok, kabátok a sarokban. Karácsony, ha jő. Csöpög a víz vigasztalan a fekete linóleumra, nincs tető. K. Dezső elindul, a valaha volt pályán, a jobbszélen. Befordul a Síp utcába, Ezüstkalász MGTSZ, Dunaszentgyörgy, Borozója. Meleg ételek! Máj!! Pacal!!! A Dohány utcánál, a Zamatka Étkezdében (vö. Zamat, az Izabellán) önkiszolgálás, "reális árak". Húsleves százhatvan, palócgulyás háromszáznyolcvan. Vizeskancsók. Az étkezdék komoly hátránya, gondolta végig útját K. Dezső, általában nincsen alkohol és korán zárnak. Egy Jókai-bableves, erős paprikával és sok kenyérrel, ám sör nélkül és kancsónyi vízzel, borzongott belé. És mit csináljak, bár már sötét, még csak délután? Neon- és kirakatfény, Rákóczi út. Rákóczi gyorsétterem, bezárt. Rákóczi! Hol eszem, kérdem én, sok zafttal, tarhonyát?! Ne felejtsek el karácsonyra paradicsomos halat venni, a tavalyi is, ahogy vergődött, tele lett paradicsommal, művérrel a konyha. Hol McDonald´s és Burger King néznek farkasszemet, az Astoriánál K. Dezső, mint aki jól végezte, lement a föld alá.
Otthon kereste az étkezdéket, nem találta. A Foglaljon helyet! című (jó, régi) könyvben (Ab Ovo Kiadó, 1994, 352 oldal, 480 Ft). 991 cím! Éttermek, sörözők, kávéházak és más jó helyek könyve, étkezde benne csak a Kívánság, és, persze, a Kádár. A hvg `a la carte (HVG Press Kft., 1999) természetesen egyet sem említ. Jó Bodor Ferenc sajnos nem írt az étkezdékről (Városkapu. Bodor Ferenc válogatott írásai, Magyar Iparművészeti Egyetem, 2001, 331 oldal, 2600 Ft). Kinézett K. Dezső az Izabella utcára, névtelen étkezdékre gondolt, embermelegedőkre, húslevesre daragaluskával, anyám. És a mondatra, amit Bodor Ferencnél talált. Vagy az Izabella utcai reneszánsz csoda, a sebhelyes falak ölelte keskeny udvar közepén a mérgeszöld virággrupp, csak úgy váratlanul - talán feledtetni akarja a szagokat és a ház szürkeségét. K. Dezső elindult megkeresni ezt a belső udvart. Még most is keresi, ha.
Mert valahol kell lennie itt egy belső udvarnak is.
