(halak)
közönséges kárász, lapos keszeg, bagolykeszeg, sugár kardos, szélhajtó küsz, ragadozó ön, pirosszemű kele, vörösszárnyú koncér, fejes domolykó, vésettajkú paduc, réti csík, közcsuka, leső harcsa, sebes pisztráng, színtok, kecsege tok, sőreg tok, faj tok, rágó tok, viza tok, csapó sügér, fogas süllő, kő süllő, német buczó, magyar buczó, vágó durbints, selymes durbints, tarka meny, tő ponty, széles kárász, nyálkás compó, rózsás márna, fenékjáró küllő, dévér keszeg, silány keszeg, leány koncér, kecsege, pénzes pér, galócza, amúr, bodorka, fehér busa, lápi póc, naphal, ponty, szivárványos ökle, törpeharcsa, angolna, balin, kurta baing, halványfoltú küllő, gyöngyös razbóra
(s vadak)
vadmacska, szarvas, vaddisznó, őz, róka, nyúl, vízipatkány, mezei pocok, vidra, mocsári teknős, kecskebéka, kacagóbéka, kis vízibéka, mocsári béka, barnavarangy, leveli béka, erdei béka, borz, nyest, erdei egér, pirókaegér, güzüegér, vándorpatkány, hörcsög, hermelin, menyét, görény, erdei cickány, vízisikló, fürgegyík, vakondok, ürge
(röpködők)
nagy sirály, szerkő, nádi rigó, cserregő, foltos nádiposzáta, nádisármány, cigányréce, vízityúk, szárcsa, barna rétihéja, jégmadár, kis vöcsök, búbos vöcsök, pocgém, függő cinke, énekes nádiposzáta, erdei pityer, citromsármány, cigánycsukk, fürj, szürke gém, fekete gólya, fekete harkály, fakopáncs, kékcinke, széncinke, barát cinke, fakusz, csúszka, kék galamb, énekesrigó, feketerigó, fülemüle, kerti rozsdafark, vörösbegy, barátka, billegetőcankó, sárgarigó, berki tücsökmadár, vadgerle, örvös galamb, őszapó, zöldike, vörösbegy, tövisszúró gébics, kis békászósas, üstökös gém, kócsag, darázsölyv, barna kánya, fogoly, gyurgyalag, szalakóta, holló, tüzesfejű királyka, kabasólyom, zöld küllő, szürke légykapó, halvány geze, bakcsó, karvaly, rétisas, kígyászölyv, hamvas rétihéja, füzike, bögöly, szúnyog, szitakötő, denevér
(növények)
amerikai kőris, magyar kőris, kocsányos tölgy, mezei szil, gyertyán, zöldjuhar, mandulalevelű fűz, csigolyafűz, ezüstfűz, kosárfonó fűz, feketenyár, fehérnyár, nemesnyár, fagyal, fekete bodza, kecskerágó, tündérrózsa, sárga tavirózsa, nefelejcs, sulyom, sárga nőszirom, nyílfű, tőzike, mocsári gólyahír, fekete nadálytő, székiboglárka, pántlikafű, harmatkása, tőzegpáfrány, csalán, gyalogakác
(az gyimilcsek)
penyigei vörösszilva, nemtudom szilva, kenéz pirosalma, sóvári alma, kormos alma, batul alma, árpával érő körte, császárkörte, vérbeli körte, dió, tányéralma, bőralma, galagonya, som, erdei szőlő, szegfűbogyó, szeder, kökény
(részletek a Tisza Könyvéből)
és Isten lelke lebegett a vizek fölött. Isten szólt: A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak. Úgy is történt. Isten látta, hogy ez jó.
Meg volt már teremtve az egész világ, megvoltak a hegyek, völgyek, kisebb és nagyobb folyók, csak még a Tisza állott az Úr zsámolyánál.
- Hát teveled mit csináljak, szegény fejeddel? - mondja az Úristen.
- Csak bízd rám atyám, mondja Jézus, majd eligazítom én!
Azzal Jézus elővett egy aranyos ekét, eleibe fogott egy szamarat, s azt mondta a Tiszának, hogy menjen mindenütt utána a barázdában. Aztán nekivetette az ekét a földnek, szántotta a folyónak az ágyát, az pedig ment mindenütt a nyomában. Hanem szerteszéjjel igen sok cötkény volt mindenfelé, a szamár pedig éhes is volt, meg amint tudjuk, nagyon szereti is a cötkényt: egyikhez is hozzákapott, a másikhoz is, s nem haladt egyenesen, hanem ide-oda rángatta az ekét. Azért olyan girbegurba, csivirgős-csavargós a Tisza folyása.
A Tisza folyó halbőség tekintetében a legelső egész Európában, vagy ha szabad mondanom, az egész világon.
December elején Tiszadobnál átkeltem a Tiszán, amelyben annyi a hal, hogy szinte közmondássá vált: a Tiszának fele víz, fele pedig hal.
Minden a Tisza volt. Ott egy félóráig nem tudtak beszélni, hogy a Tisza szóba ne kerüljön. A Tisza volt, amit szerettek, és amitől féltek. A Tisza volt, ami elvitte a keserves kis vant, és ami rettenetes sok örömet és hasznot hozott. Tisza nélkül egy napig se tudtak élni, mert a Tisza vizét itták.
A hímek a víz felett 1-3 m magasan repülnek, a kora délutáni órákban kissé késve a nagyobb testű nőstények is tömegesen megjelennek. Röpködnek milliószámra, majd a megtermékenyített petéjüket a víz szinére rakják. Az álcák a mederfenék iszapjában fejlődnek és nagy tömegben élnek. A tiszavirág nászrepülése pár óráig tart, a kifejlett kérész nászrepülése során "szerelemből él", egyáltalán nem táplálkozik. Mire a nap lemegy, a rajzás befejeződik. A millió rovar a víz színére hullik, bőséges lakomát nyújt a vízi madaraknak és a halaknak.
Nyári napnak alkonyúlatánál
Lágyan ülnek ki a boldog
halmokon a hullafoltok.
Alkonyúl.
A harmadik angyal is megfújta a harsonát. Erre az égből lehullott egy nagy csillag, s mint égő fáklya, lobogott. A folyó egyharmadára hullott és vízforrásokra. A csillagnak üröm volt a neve. A vizek egyharmada ürömmé vált, és sok ember meghalt a víztől, mert megkeseredett.
A szőke Tisza jellegzetes vize a bőrre jótékony hatású, véd a leégéstől és a kiszáradástól, csak tartós kisvíznél tisztul meg és válik átlátszóvá, illetve áradáskor zavarossá.
Az utóbbi években a horgászok száma jelentősen nőtt, következésképpen a horoggal történő halfogás gyakorisága is.
hal
meghal
meghallgat
hallga csak hallga
Tiszai hal éji éneke:
Kedves olvasóm! A tiszaparti kirándulások, táborozások és túrázások alkalmával kerüld a táborhelyek és a víz szennyezését, óvd a természetet és a víz minőségét, a táj szépségét, ásd el a szemetet, hulladékot!
Mivel él a ponty
(Felhasznált irodalom. Egri Kiss Tibor: A Tisza. 1984, Nyíregyháza; Tiszatér, Útikönyv; Varázsos tájak. A Felső-Tisza-vidék. 1997, Nyíregyháza; Endes Mihály-Harka Ákos: A Heves-Borsodi-síkság gerincesfaunája. Eger, 1987; Kolosváry Gábor: Tiszavölgyi halászat és település, Budapest, 1928; Gönczy János: A Tisza halászata és halállománya. Halászat, 1978; Petőfi Sándor, Christian Morgenstern, József Attila, Biblia.)
Köszönet Ildikónak (Mezőgazdasági Múzeum) és Mártának (Petőfi Irodalmi Múzeum).
