Seres László: Dekóder

  • 1998. október 15.

Egotrip

Elmemegvilágító hatású tüzet gyújtott az agyamban egy régi, apró eset. Időszámításunk előtt, egyetemistakoromban történt, hogy egy szemináriumon (ELTE Bölcsészkar, NDK-tanszék, kb. tízen lehettünk, ebből nyolc igyekvő KISZ-lány) két lány sustorgott, amikor hirtelen felpattant Lajos, a tanár, akinek az IQ-szintje sose lépte át a lélektaninak számító 50 pontos határt, és elkezdett üvöltözni, hogy hogy képzelik a sustorgást meg a nevetgélést, rend legyen, majd felrohant a szobájába. A lányok döbbenten ültek, aztán megszólalt az egyikük, aki pedig nem is sustorgott: "Bocsánatot kéne kérnünk tőle. Fel kéne menni hozzá, és bocsánatot kéne kérni tőle." Egy emberként tiltakoztam, a lányok azonban, belátva, hogy a szabadság: beletörődés a szükségszerűségbe, felmentek, és bocsánatot kértek attól a kontraszelektált embertől, akinek megadatott a későbbi vizsgákon való megbuktatás joga (sok egyéb jog mellett).

Elmemegvilágító hatású tüzet gyújtott az agyamban egy régi, apró eset. Időszámításunk előtt, egyetemistakoromban történt, hogy egy szemináriumon (ELTE Bölcsészkar, NDK-tanszék, kb. tízen lehettünk, ebből nyolc igyekvő KISZ-lány) két lány sustorgott, amikor hirtelen felpattant Lajos, a tanár, akinek az IQ-szintje sose lépte át a lélektaninak számító 50 pontos határt, és elkezdett üvöltözni, hogy hogy képzelik a sustorgást meg a nevetgélést, rend legyen, majd felrohant a szobájába. A lányok döbbenten ültek, aztán megszólalt az egyikük, aki pedig nem is sustorgott: "Bocsánatot kéne kérnünk tőle. Fel kéne menni hozzá, és bocsánatot kéne kérni tőle." Egy emberként tiltakoztam, a lányok azonban, belátva, hogy a szabadság: beletörődés a szükségszerűségbe, felmentek, és bocsánatot kértek attól a kontraszelektált embertől, akinek megadatott a későbbi vizsgákon való megbuktatás joga (sok egyéb jog mellett).

Két dolog jutott eszembe erről. Az egyik az, hogy milyen mázlink volt, hogy nem Pista bá, az általános iskolai gyakorlati tanárom pattant fel dühében, ő ugyanis, ha dühös volt, kalapácsokat, valamint kisebb satukat hajított át a műhelyen, viszonylag alacsony röppályán. A másik: a tiszadobi polgárok bocsánatot kértek Torgyán Józseftől.

Történt ez azért, mert a földműv. vid. fejl. miniszter kampánylevelet írt Tiszadob (miért pont Tiszadob?) polgárainak, amelyben jóindulatúan arra kérte őket, válasszanak kormánypárti, ill. lehetőleg kisgazda jelölteket október 18-án, különben megnézhetik magukat. Szó szerint ez állt a földműv. vid. fejl. miniszter árnyalt, körültekintő levelében: "A kormánypártok egységes álláspontja az, hogy akik az eltelt 8 év alatt nem tudták eldönteni hovatartozásukat, számításból, praktikákból a széljáráshoz igazították pártok iránti szimpátiájukat és elkötelezettségüket, ezek az emberek a választási küzdelemben, de az esetleges megválasztásuk után a polgármesteri tevékenységük ideje alatt munkájukhoz látványos támogatást, segítséget tőlünk ne várjanak." Szabó Péter polgármester úgy értelmezte "a kormány egységes álláspontját", aminek szánták: politikai zsarolásnak, és a levél visszavonását kérte Torgyántól. Orbán Viktor pár nappal később, a polgári hajókiránduláson ki is mondta: a helyi önkormányzatok a központi (polgári) politika folytatásai más eszközökkel.

A tiszadobi polgármester azonban nem számolt a polgárokkal, jelesül a helyi MDF-, FKGP- és KDNP-pártszervezettel, a református és katolikus egyházzal, a munkaadókkal, vállalkozókkal plusz egy roma kisebbségi szervezettel, akik közös levélben, "Mi, tiszadobiak bocsánatot kérünk Torgyán Józseftől" felütéssel kikérték maguknak a polgármester visszautasítását. Az MTI-hír szerint az aláírók "sajnálkoznak amiatt, hogy - mint fogalmaztak - Torgyán József jó szándékú, segítséget felajánló levelét Szabó Péter saját kampányára használta fel. Érthetetlennek tartják, miért keveredik faluvezetőjük megyei és országos vezetőkkel állandó konfliktusba, rontva ezzel a település megítélését, polgárainak közhangulatát."

Ez van. A polgári közhangulat most olyan, legalábbis ezt a közhangulatot várja el az egységes álláspontú polgári koalíció, hogy ha az önkormányzatok nem lépnek egyszerre a kormánypolitikával, nem kapnak rétest estére. Márpedig ilyen közhangulatban a polgármesternek egyetlen kötelessége van: egyszerre lépni a jó szándékú kormánypolitikával. És a kormánypolitika csak jó szándékú lehet, hiszen honnan jön a helyi lóvé? Na ehhez kéretik igazítani a helyi politikusok, polgármesterek megválasztását. Kell a fasznak az állandó konfliktusba keveredés, a közhangulatrontás. Kiszolgáltatott önkormányzatok, tiszteee-legj! Nyelveket seggnyaláshoz igaaa-zíts! Fogadás jobbról.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.