Szekfű Balázs: magas.les 3.0

  • 2002. augusztus 29.

Egotrip

Mesterséges élet a virtuális univerzumban

A földi fajok kialakulásának és túlélésének problémájával viszonylag hosszabb ideig csak az evolúció bajlódott. Kisvártatva, állítólag kilencvenezer évvel ezelőtt egy homo sapiens példány lecsiszolta egy kődarab oldalát. Több tízezer év kellett hozzá, hogy rájöjjön: a másik oldalt lecsiszolva még zseniálisabb technológiákat teremthet, de a lényeg az: a technológia átvette az evolúció terheinek nagy részét.

A technológia legjobban a háborút szereti. A százéves háborúban a poitiers-i csata több száz francia és négy angol áldozattal ért véget: a győztesek feltalálták a számszeríjat. A második világháborúban mérnökök, matematikusok és statisztikusok vívták a titkosítás háborúját az ENIGMA körül. Angliában kibernetikusok dolgoztak a repülőgépek páncélzatának tökéletesítésén.

Munkásságuk nyomán létrejött az első olyan technológia, amely már rövid távon sem az embert, hanem önmagát, saját maga továbbfejlesztését, evolúcióját szolgálja.

Mobiltelefon-számítógépünk funkcióinak jó, ha tíz százalékát kihasználjuk, miközben kifizetjük érte a fejlesztés tízszeres árát. Jó, ha tudják: a maradék 90 százalékban a technológusok kísérleteznek velünk: figyelik, melyik csalira harapunk. Soha nem kérdeztek meg minket, mégis beteszik a további ún. funkciókat, mert elférnek, és főleg, mert megígérték nekünk a hirdetésekben, hogy beleteszik.

A számítógép mint termék és mint szolgáltatás a felhasználó számára kihasználhatatlan, a gyártó számára ezért testre szabható úgy, hogy közben mindenki más szolgáltatása is benne lehet. Mintha egy autó egyszerre lenne kicsi és nagy, kabrió és limuzin kivitelű, felszerelve gyereküléssel és sportkormánnyal, klímával és kézi ablaklehúzóval - ám mindezek a tételek a számlát is terhelik.

"Poweruser" és "láma" manapság majdnem ugyanazt a számító-mobiltelefon-nyomtató-fényképező-fénymásoló gépet használja, hiszen nem gazdaságos az olcsóbb változatot előállítani: a kisebb/rosszabb annyival olcsóbb, hogy nem éri meg gyártani. Ha termékvonalat akarnak kialakítani a marketingosztályon, szoftveresen letiltatnak néhány funkciót a technológusokkal. Egy printert mechanikusan lassítottak, hogy olcsóbb lehessen.

A technológiai evolúcióban az élet jeleit látjuk viszont, az életet pedig soha nem érdekelte más, mint önmaga: az élet, a fejlődés. A mesterséges élet első nyilvánvaló jele lehetett a komputervírusok megjelenése, és azon sem kell meglepődni, hogy az összes eddigi vírus ma is fertőz, ma is jelen van a hálózatban, és jelen is marad.

Talán néhány technológus már sejti: hiába hitte eddig, hogy gyorsabb processzorokon, használhatóbb hálózatokon vagy magasabb rendelkezésre állású szervereken dolgozik, munkáját az emberi faj egyeduralmának végjátékában a gépi intelligencia, a technológia ügynökeként végzi, melynek célja a "Fourth Discontinuity" megszüntetése, az emberiség és az univerzum újabb összeköttetésének megteremtése.

Kopernikusz "bekapcsolta" a Földet a fizikai világ univerzumába. Darwin összekapcsolta az emberi fajt az organikus világgal. Freud a racionális ego és az irracionális tudatalatti közötti kapcsolatot építette fel. A XXI. században közös életben köti össze az organikus lényeket és az emergens gépeket az önszervező változás és fejlődés dinamikája.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.