egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Pléjkondákt

Egotrip

Lépcsőkön jön le – Göteborgban, úgy látszik, ilyen a színpad hátsó része –, rajta fekete paróka, hosszú műbőr kabát, az alól kivillan a testhez simuló fekete latex miniszoknya, talán forrónadrág, lábain combmagas fétiscsizmák világítanak.

A közönség tapsolni kezdene, de leinti őket. Rövid, döbbent moraj, majd csönd. Előre jön a színpad jobb oldalára, balra zenészek. Valakit játszik, valamit keres. Körbe-körbe néz, majd jobbjával a muzsikusokra mutat, pózba merevszik. Csönd, várakozás. Felirat: LIGETI Mysteries of the Macabre, Barbara Hannigan & Gothenburg Symphony.

Gyakran emlegetett 2013-as koncertvideó. Színház és truváj. A befagyott pózból először Hannigan jobb mutatóujja mozdul ki, azzal üt négyet, miközben azt suttogja: „Pszt!”, majd „Pszt-pszt!”, azután „Pszt-pszt-pszt!”. A zenészek visszapisszegnek. Minden nagyon gyorsan zajlik. Miközben már két kézzel irányít, most hangmagasságon, szöveggel énekli: „Co-co-co-co coding zero-zero. Highest security grade.” Mire a zenekar uniszónóban: „A-ha!” Hannigan leáll, megütközve néz a muzsikusokra, a közönség nevet. Virtuóz zene, színház és truváj. Ligeti György – az idén lenne 100 éves – emblematikus, hírhedten nehéz darabjának elhíresült koncertfelvétele ez, amelyen, semmi kétség, Barbara Hannigan egyszerre énekel és vezényel. Playconduct. Pléjkondákt. Így hívjuk, amikor egy hangszeres zenész, szólista egy időben játszik hangszerén és vezényli a körülötte ülő zenekart. Ez Barbara Hannigan esetében „singconduct”. Ligeti Le grand macabre című operájából 3 rövid és virtuóz koloratúrszoprán áriát hangszerelt újra – a komponista engedélyével – az angol zeneszerző, karmester, trombitás Elgar Howarth. Az eredeti műben Gepopo, a titkosrendőrség feje, be-bejön a színpadra, hogy kukorékolva, pisszegve, dadogva, majd őrülten sikoltozva figyelmeztesse Gogo herceget és udvartartását a közelgő veszélyre, a föld felé száguldó Vörös Üstökösre. Gepopo pszichotikus, dadogós, egzaltált, hisztérikus karakterére játszik rá az említett videón az elképesztő Barbara Hannigan a maga szadomazo kosztümjével.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.