Várhegyi Éva: Ekotrip

Euró a láthatáron

Egotrip

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy éve tette közzé a négy másik uniós intézmény (a tanács, a parlament, az eurózóna és az Európai Központi Bank) elnökével együtt kidolgozott javaslatát Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása címmel. Noha ebbe már beépítették az euróövezeti tagállamokkal lefolytatott „élénk vita” eredményeit, a bizottság illetékesei a javasolt intézkedésekkel csak közvetve érintett országokban is konzultációkat kezdeményeztek, mondván: „a gazdasági és monetáris unió szorosabbra fűzésének folyamata valamennyi uniós tagállam előtt nyitva áll”.

A véletlen úgy hozta, hogy a magyar gazdasági szakemberekkel éppen két héttel a brit népszavazás előtt folyt le ez a konzultáció. Ekkor a hazai közgazdászokat már kevéssé az integráció elmélyítésének mikéntje, mint inkább az unió szétesése miatti aggodalom tartotta lázban, ezért meglehetős tanácstalanságot mutattak a beszélgetésen. Habár akkor sem lett volna sokkal könnyebb konstruktív véleményt formálnunk a javaslatról, ha a Brexit megszavazását követően kérdeznek minket. Hiszen az alapkérdés nem változott: mi módon lehet megőrizni az Európai Unió előnyeit? A még saját valutával rendelkező, de a gazdasági integrációban erősen érdekelt országok (köztük Magyarország) számára is elfogadható-e a dokumentumban felvázolt menetrend?

Az „öt elnök” javaslata az integráció további mélyítését, a „valódi, szoros és méltányos” gazdasági és monetáris unió megteremtését egyszerre négy területen célozza meg. A „valódi” gazdasági unió hivatott elősegíteni, hogy minden gazdaságban létrejöjjenek a monetáris unión belüli boldoguláshoz szükséges strukturális jellemzők. A pénzügyi unió a bank­unió kiteljesítésével (a közös bankfelügyelet és a bankszanálási alap mellett egy európai betétbiztosítási rendszer is kiépülne) és a tőkepiaci unió létrehozásával valósul meg. A költségvetési unió stabilizálja és fenntarthatóvá teszi a nemzeti büdzséket. Végül a politikai unió felé történő elmozdulás, a demokratikus elszámoltathatóság, a legitimitás és az intézmények megerősítése teremti meg az alapot az összes többi területen való előrehaladáshoz.

Az egy éve indított „elmélyítési szakasz” 2017 nyaráig tart; ebben a meglévő eszközökkel gyorsítják fel a tagországok versenyképességi és strukturális konvergenciáját, megvalósítják a pénzügyi uniót, erősítik a felelős nemzeti és közösségi költségvetési politikákat, és javítják a demokratikus elszámoltathatóságot. A „gazdasági és monetáris unió megvalósításaként” aposztrofált második szakaszban további, a gazdasági és intézményi előrelépést szolgáló intézkedésekről kell majd megállapodni. A legkésőbb 2025-ig tartó harmadik szakaszban jön létre a „valódi” Gazdasági és Monetáris Unió, amely „stabil és virágzó életteret biztosít a közös fizetőeszközt használó uniós tagállamok valamennyi polgára számára, és vonzóvá válik a többi uniós tagállam számára, hogy ha készen áll, csatlakozzon”.

Nem hiszem, hogy e vonzó hívószavak késztették volna Varga Mihályt arra, hogy – Orbán Viktorral is szembehelyezkedve – hangot adjon azon reményének, hogy előbb-utóbb nekünk, magyaroknak is lesz eurónk. Ha közelebb kerülünk az uniós fejlettség átlagához, és a termelékenységünkön is javítani tudunk, akkor „nem alaptalan az évtized végi csatlakozás” – jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott, július 19-én megjelent interjúban, bár rögtön hozzátette: „szerencsére rajtunk is múlik, hogy mikor”. Varga szerint az euró közeli bevezetésének ma már szinte az összes előfeltételének (alacsony infláció és kamatszintek, stabil árfolyam) eleget tesz a magyar gazdaság, és az államadósság is csökkenő pályán van. Vagyis lassan már csak elhatározás kérdése a csatlakozás, és ő a drukkerek között áll.

Lehetséges, hogy Varga nyilatkozata is része annak a kettős beszédnek, amely kezdettől fogva jellemzi az Orbán-kormányt. Miközben a kormányfő és szűk köre folyamatosan uszít az Európai Unió ellen, amiben sokan már a kilépés előkészületeit vélik felfedezni, a nemzetgazdasági miniszter az euró bevezetését, tehát a kapcsolat szorosabbra fűzését tartja kívánatosnak. De az sem zárható ki, hogy a szorosabb integrációt ellenző, és ezért a visegrádi országok bomlasztó politikáját támogató Nagy-Britannia távozásával előálló új helyzet a magyar kormányfőt is stratégiaváltásra késztette. A brit kiválás a korábbinál nagyobb realitást ad az öt elnök javaslatának, a szorosabb Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásának, ez pedig a perifériára szorulással fenyegeti a belső körön kívüli országokat, így Magyarországot is. A mag-országok elmélyülő integrációja ezért kihúzhatja a talajt az időhúzás taktikája alól, amely az Orbán-kormányt az euró (amúgy kötelező) bevezetése kérdésében jellemzi.

Bár az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb, júniusi konvergenciajelentése szerint Magyarország még nem teljesíti a csatlakozás összes feltételét, abban igaza van Vargának, hogy a fennálló akadályok elhárítása jószerével a kormány akaratán múlik. A gazdasági feltételek alapján soha ilyen közel nem állt még az ország ahhoz, hogy bevezethesse az eurót, ám a politikai szándékot tekintve soha ilyen távol nem volt tőle, és a vele járó teljes értékű uniós tagságtól.

Pedig bármennyi probléma van is az euróval mint intézménnyel, illetve a közös pénzt használó országok némelyikével, nehezen hihető, hogy Magyarország elszigetelve képes volna megbirkózni valamely kívülről érkező pénzügyi-gazdasági sokkal – holott ezt akkor sem lehetne kizárni, ha a mainál kevésbé sérülékeny volna a gazdaságunk. A patinás, éppen 70 éves magyar forint megtartásának egyetlen előnye, az önálló monetáris politika lehetősége mellett is nehéz ma már érvelni, hiszen az elmúlt évek során ezt sem tudta kihasználni az ország. A forintot leértékelő jegybanki politikával sem sikerült javítani a magyar versenyképességet, mivel a gyenge forint gazdaságélénkítő hatását bőven ellensúlyozta a jogtipró, egyes piaci szereplőkkel szemben diszkriminatív kormánypolitika. Ezért aligha veszítenénk azon, ha csatlakoznánk az euró előszobáját jelentő ERM-2 árfolyamrendszerhez, hiszen az is lehetővé tenné a szükséges mértékű forintleértékelődést, miközben az EKB nyújtotta védelem erősíthetné a megcsappant befektetői bizalmat.

Remélem, Varga mellett a kormányfő is felismeri, hogy a belső kör összezáródásával egyre veszélyesebbé válik az európai értékek megtagadása és az unió elleni uszítás. Ha nem akarja másodosztályú polgárokká tenni a magyarokat Európában, akkor politikája minden elemét az integrációs törekvésekhez kell igazítania. Arra gondolni se merek, hogy mi lesz velünk akkor, ha Orbán tényleg az Európai Unión kívül látja a jövőnket.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.