Várhegyi Éva: Ekotrip

Euró a láthatáron

  • Várhegyi Éva
  • 2016.09.18 12:08

Egotrip

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy éve tette közzé a négy másik uniós intézmény (a tanács, a parlament, az eurózóna és az Európai Központi Bank) elnökével együtt kidolgozott javaslatát Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása címmel. Noha ebbe már beépítették az euróövezeti tagállamokkal lefolytatott „élénk vita” eredményeit, a bizottság illetékesei a javasolt intézkedésekkel csak közvetve érintett országokban is konzultációkat kezdeményeztek, mondván: „a gazdasági és monetáris unió szorosabbra fűzésének folyamata valamennyi uniós tagállam előtt nyitva áll”.

A véletlen úgy hozta, hogy a magyar gazdasági szakemberekkel éppen két héttel a brit népszavazás előtt folyt le ez a konzultáció. Ekkor a hazai közgazdászokat már kevéssé az integráció elmélyítésének mikéntje, mint inkább az unió szétesése miatti aggodalom tartotta lázban, ezért meglehetős tanácstalanságot mutattak a beszélgetésen. Habár akkor sem lett volna sokkal könnyebb konstruktív véleményt formálnunk a javaslatról, ha a Brexit megszavazását követően kérdeznek minket. Hiszen az alapkérdés nem változott: mi módon lehet megőrizni az Európai Unió előnyeit? A még saját valutával rendelkező, de a gazdasági integrációban erősen érdekelt országok (köztük Magyarország) számára is elfogadható-e a dokumentumban felvázolt menetrend?

Az „öt elnök” javaslata az integráció további mélyítését, a „valódi, szoros és méltányos” gazdasági és monetáris unió megteremtését egyszerre négy területen célozza meg. A „valódi” gazdasági unió hivatott elősegíteni, hogy minden gazdaságban létrejöjjenek a monetáris unión belüli boldoguláshoz szükséges strukturális jellemzők. A pénzügyi unió a bank­unió kiteljesítésével (a közös bankfelügyelet és a bankszanálási alap mellett egy európai betétbiztosítási rendszer is kiépülne) és a tőkepiaci unió létrehozásával valósul meg. A költségvetési unió stabilizálja és fenntarthatóvá teszi a nemzeti büdzséket. Végül a politikai unió felé történő elmozdulás, a demokratikus elszámoltathatóság, a legitimitás és az intézmények megerősítése teremti meg az alapot az összes többi területen való előrehaladáshoz.

Az egy éve indított „elmélyítési szakasz” 2017 nyaráig tart; ebben a meglévő eszközökkel gyorsítják fel a tagországok versenyképességi és strukturális konvergenciáját, megvalósítják a pénzügyi uniót, erősítik a felelős nemzeti és közösségi költségvetési politikákat, és javítják a demokratikus elszámoltathatóságot. A „gazdasági és monetáris unió megvalósításaként” aposztrofált második szakaszban további, a gazdasági és intézményi előrelépést szolgáló intézkedésekről kell majd megállapodni. A legkésőbb 2025-ig tartó harmadik szakaszban jön létre a „valódi” Gazdasági és Monetáris Unió, amely „stabil és virágzó életteret biztosít a közös fizetőeszközt használó uniós tagállamok valamennyi polgára számára, és vonzóvá válik a többi uniós tagállam számára, hogy ha készen áll, csatlakozzon”.

Nem hiszem, hogy e vonzó hívószavak késztették volna Varga Mihályt arra, hogy – Orbán Viktorral is szembehelyezkedve – hangot adjon azon reményének, hogy előbb-utóbb nekünk, magyaroknak is lesz eurónk. Ha közelebb kerülünk az uniós fejlettség átlagához, és a termelékenységünkön is javítani tudunk, akkor „nem alaptalan az évtized végi csatlakozás” – jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott, július 19-én megjelent interjúban, bár rögtön hozzátette: „szerencsére rajtunk is múlik, hogy mikor”. Varga szerint az euró közeli bevezetésének ma már szinte az összes előfeltételének (alacsony infláció és kamatszintek, stabil árfolyam) eleget tesz a magyar gazdaság, és az államadósság is csökkenő pályán van. Vagyis lassan már csak elhatározás kérdése a csatlakozás, és ő a drukkerek között áll.

Lehetséges, hogy Varga nyilatkozata is része annak a kettős beszédnek, amely kezdettől fogva jellemzi az Orbán-kormányt. Miközben a kormányfő és szűk köre folyamatosan uszít az Európai Unió ellen, amiben sokan már a kilépés előkészületeit vélik felfedezni, a nemzetgazdasági miniszter az euró bevezetését, tehát a kapcsolat szorosabbra fűzését tartja kívánatosnak. De az sem zárható ki, hogy a szorosabb integrációt ellenző, és ezért a visegrádi országok bomlasztó politikáját támogató Nagy-Britannia távozásával előálló új helyzet a magyar kormányfőt is stratégiaváltásra késztette. A brit kiválás a korábbinál nagyobb realitást ad az öt elnök javaslatának, a szorosabb Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásának, ez pedig a perifériára szorulással fenyegeti a belső körön kívüli országokat, így Magyarországot is. A mag-országok elmélyülő integrációja ezért kihúzhatja a talajt az időhúzás taktikája alól, amely az Orbán-kormányt az euró (amúgy kötelező) bevezetése kérdésében jellemzi.

Bár az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb, júniusi konvergenciajelentése szerint Magyarország még nem teljesíti a csatlakozás összes feltételét, abban igaza van Vargának, hogy a fennálló akadályok elhárítása jószerével a kormány akaratán múlik. A gazdasági feltételek alapján soha ilyen közel nem állt még az ország ahhoz, hogy bevezethesse az eurót, ám a politikai szándékot tekintve soha ilyen távol nem volt tőle, és a vele járó teljes értékű uniós tagságtól.

Pedig bármennyi probléma van is az euróval mint intézménnyel, illetve a közös pénzt használó országok némelyikével, nehezen hihető, hogy Magyarország elszigetelve képes volna megbirkózni valamely kívülről érkező pénzügyi-gazdasági sokkal – holott ezt akkor sem lehetne kizárni, ha a mainál kevésbé sérülékeny volna a gazdaságunk. A patinás, éppen 70 éves magyar forint megtartásának egyetlen előnye, az önálló monetáris politika lehetősége mellett is nehéz ma már érvelni, hiszen az elmúlt évek során ezt sem tudta kihasználni az ország. A forintot leértékelő jegybanki politikával sem sikerült javítani a magyar versenyképességet, mivel a gyenge forint gazdaságélénkítő hatását bőven ellensúlyozta a jogtipró, egyes piaci szereplőkkel szemben diszkriminatív kormánypolitika. Ezért aligha veszítenénk azon, ha csatlakoznánk az euró előszobáját jelentő ERM-2 árfolyamrendszerhez, hiszen az is lehetővé tenné a szükséges mértékű forintleértékelődést, miközben az EKB nyújtotta védelem erősíthetné a megcsappant befektetői bizalmat.

Remélem, Varga mellett a kormányfő is felismeri, hogy a belső kör összezáródásával egyre veszélyesebbé válik az európai értékek megtagadása és az unió elleni uszítás. Ha nem akarja másodosztályú polgárokká tenni a magyarokat Európában, akkor politikája minden elemét az integrációs törekvésekhez kell igazítania. Arra gondolni se merek, hogy mi lesz velünk akkor, ha Orbán tényleg az Európai Unión kívül látja a jövőnket.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.