Egotrip

Várhegyi Éva: Ekotrip

Kiszervezés

Egotrip

Az üzleti világban ismert a kiszervezés (outsourcing) módszere, amikor egy cég vállalkozói szerződés keretében mással végezteti el valamely tevékenységét azért, hogy jobban összpontosíthasson az alapfeladatára, és csökkenthesse a költségeit.

Az államot működtető kormányok is a jobb hatékonyság reményében bízzák időnként egyes tevékenységeiket magáncégekre. Az Orbán-kormány azonban nem üzleti szerződéssel, hanem jogszabályok kényszerítő erejével passzol át számára kellemetlen feladatokat papíron tőle független szervezeteknek. Ezzel nemcsak azt demonstrálja, hogy akaratát bárkire rákényszerítheti, hanem saját felelősségét is másokra hárítja. Nem kell bevallania, hogy az utóbbi években folytatott túlfűtött gazdaságpolitikájával elszámította magát. És még politikai haszonra is szert tehet, ha jól választja meg, kire lőcsöli a népszerűtlen feladatot, hogy kudarcos politikája költségét szétterítse a társadalomra.

Az Orbán-rezsim stabilizálását 2013 óta két fontos külső körülmény is segítette: a világszerte mérséklődő infláció a vele járó kedvező kamatkörnyezettel, valamint az Európai Unióból érkező pénzügyi források bőséges áradata. Ezek tették lehetővé, hogy a gazdaságot ösztönző, rendkívül alacsony kamatok és az emiatt leértékelődő forint mellett se szálljanak el az árak, és hogy a nagyvonalú kormányzati költekezés ellenére is mérséklődhessen az állam adósságrátája. 2020-tól azonban a pandémia miatt kialakult hiányok, a klímakatasztrófa elkerülésének növekvő költsége, valamint a kormányok gazdaság­élénkítő politikája világszerte felpörgette az inflációt, amit később az Oroszország ukrajnai inváziójától is lökést kapó energia- és élelmiszerárak tovább erősítettek.

A magyar kormány a választási költekezésével minderre még rátett egy lapáttal, ezért az ország lakói – uniós összevetésben – rekordméretű inflációt kaptak a nyakukba. Közben az EU-tagsággal elfogadott normákra fittyet hányó, az európai közösség türelmét hosszú ideje próbára tevő politikájával átlépte a befizető országok toleranciahatárát, így az uniós transzferek is elapadtak. Az elszabadult infláció megfékezése magas kamatszintet és visszafogott állami költségvetést igényelt, ez viszont recesszióba fordította a gazdaságot, amelynek most már az uniós források sem adhattak lendületet. Hogy ennek politikai és anyagi ódiumát másra hárítsa, fejlesztette tovább a kormány – a különadók burjánzó rendszerével 2010-től bevezetett – innovációját, a kellemetlen feladatok kényszerítéssel való „kiszervezését”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.