Várhegyi Éva: Ekotrip (Közszolgálat)

  • 2000. augusztus 17.

Egotrip

Becsapott a ménkű. A KSH a szokásos időben, augusztus 12-én nyilvánosságra hozta a júliusi infláció sokkoló ütemét. Egy hónap alatt kerek 1,1 százalék, főleg a fogyasztói árindexet negyedrészben meghatározó élelmiszerárak 3,3 százalékos drágulásának köszönhetően. Mindez annyit tesz, hogy a tavaly július óta eltelt egy év során 9,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszínvonal.

Közszolgálat

Becsapott a ménkű. A KSH a szokásos időben, augusztus 12-én nyilvánosságra hozta a júliusi infláció sokkoló ütemét. Egy hónap alatt kerek 1,1 százalék, főleg a fogyasztói árindexet negyedrészben meghatározó élelmiszerárak 3,3 százalékos drágulásának köszönhetően. Mindez annyit tesz, hogy a tavaly július óta eltelt egy év során 9,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszínvonal.

Az igencsak zsebünkbe vágó eseményről aznap délelőtt a 11 órás hírekben becsülettel tudósított is a közszolgálati Magyar Rádió. Kíváncsi állampolgárként a Déli krónika idején is hegyeztem a fülem, hátha további részleteket megtudhatok, netán értékeléseket is hallhatok. Hát nem. A saját szlogenje szerint hárommilliós hallgatói táború közszolgálati Déli krónika nemcsak a kommentároktól kímélt meg, de magától a hírtől is. Minek is izgasson fel ebben a melegben hárommillió állampolgárt, köztük az ilyesféle hírekre különösen érzékeny nyugdíjasokat, munkanélkülieket, kisgyerekes anyukákat? Akik a magamfajták mellett egyáltalán ráérnek délben rádiót hallgatni.

Pedig a fülledt augusztusi uborkaszezonban a krónika szerkesztőinek nehéz lehetett ellenállni a csábításnak. Ha csak a KSH közleményét leadják, akkor is vagy három értékes percet kitölthetnek a rendelkezésre álló időből. Ha megkérdezik egy-két szakértő véleményét, további percekig bilincselhetik magukhoz értékes hallgatóikat. E helyett vezető hírként hosszasan ecsetelték a személyi igazolvány beszerzésének kafkai útvesztőit. Nem mondom, ez is érdekel pár ezer hallgatót. De annyit talán nem, mint a váratlanul meglódult infláció, ami még az előrejelzők hadát is jól megtréfálta. Értesülhettünk még arról a fontos eseményről, hogy Dávid Ibolya elnök, miniszter indul a Balaton-átúszó versenyen.

Vagy egy órán át azt hittem, valami tévedés lehet: nyilván a KSH időközben visszavonta szenzációs bejelentését, mert rájött, hogy véletlenül nem a magyar, hanem az üzbég inflációs számokat ismertette. Most már időt nem kímélve csak azért is belehallgattam az egyórás hírekbe. És láss csodát, a nyitó hír megint a KSH közleménye! Bár nemcsak kíváncsi, de szívós is vagyok, azért néhány óráig mégis pihentettem az ügyet, és legközelebb már csak az Esti krónikát kapcsoltam be.

Gondoltam, addigra már csak felébrednek a krónika szerkesztői, esetleg egy kiadós langyos zuhany frissítő hatására. Csak eszükbe jut, hogy már nem 1970-ben vagy ´80-ban vannak, amikor egy ilyen kényes hír tálalása előtt meg kellett várniuk a pártközpont útmutatását, hivatalos kommentárját, ha továbbra is a köz szolgálói kívántak maradni.

Nem ébredtek fel. Vagy nagyon is. Hiába füleltem, se hírt, se kommentárt nem hallottam. A Magyar Rádió krónikája továbbra is megkímélte hallgatóit a kellemetlen hírtől. Rá kellett jönnöm, mégiscsak én tájoltam el magam az időben, nem ők. Nekem kell a frissítő zuhany, nem nekik. Hogy is gondolhattam, hogy ha már e forró péntek délelőttjén sem sikerült, éppen délután találnak majd a víkendre induló illetékes elvtársak közül egy palimadarat, aki hajlandó megadni a kívánt útmutatást.

Végül is tényleg rázós az ügy, ami abból is látszik, hogy napokig tartott, amíg a kormány részéről nyilatkozók összehangolták mondandójukat. Egyfelől megnyugtattak minket, hogy az infláció júliusi meglódulása csak szezonális kilengés volt, ami, meglátjuk, már augusztusra visszaleng. Másfelől azért a pénzügyminiszter közölte: korrigálják a nemrég módosított idei inflációs prognózist. A jövő évit viszont csak annyira, hogy ne kelljen újraszámolni a két évre szóló költségvetési tervet.

Eközben az elemzők rendre fölülírták inflációs prognózisaikat, méghozzá jó vastagon: 9 százalék fölé emelték az éves átlagos ütemet és 9 százalék körülire az év végit. Hangot adtak annak is, hogy erre való tekintettel a jövő évi költségvetési törvény tervezett számait is módosítani kellene, nehogy megismétlődjön az alultervezés idei esete, ami minden érintettet bizonytalanságban tart. Kivéve a kormányt, amelynek így van miből osztogatnia, kegyet gyakorolnia.

Végül azért csak kialakult a hivatalos álláspont: nem kell attól félni, hogy trendváltás történt volna az inflációban. Azért mindenesetre az eredetileg 6 százalékra beállított, majd nemrég 7-8-ra módosított ütemet most 8-ra teszik. Ez meg a tervezettnél gyorsabb gazdasági növekedés uszkve 100-120 milliárd forint többletet hoz az idei költségvetés konyhájára. Legalábbis a pénzügyminiszter közlése szerint. A kormányfő szerda reggeli közszolgálati interjújában ezt a többletet nemes egyszerűséggel "legendásnak", "hasraütésszerűen mondott jóslatnak" minősítette, közölvén: csigavér, várjuk meg az év végét. ´ pillanatnyilag csak abban bizonyos, és ennek - megtudtuk - örül is, hogy a nyugdíjak esetében mindenképpen szükséges lesz egy rendkívüli emelés. ´ most a pénzügyi folyamatok eredményeképpen 2 százalékot lát. És bár szerinte nagyon nehéz azt megjósolni, de egy legalább 2 százalékos év végi visszamenőleges nyugdíjemelést végre tudnak majd hajtani. Ha a gazdasági növekedés jobban alakul, akkor ez még ennél több is lehet - mondta.

A hárommillió hallgatót számláló közszolgálati Déli krónika az interjúból már csak annyit idézett föl: a miniszterelnök megígérte, az év végén visszamenőleg legalább 2 százalékkal emelik a nyugdíjakat, mivel a vártnál gyorsabban nő a gazdaság. Többletinflációról, bizonytalanságról, a pénzügyminiszter kioktatásáról nem esett szó. Na ja, így kell a közt szolgálni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.