Várhegyi Éva: Ekotrip (Politikamentesen)

  • 2001. szeptember 6.

Egotrip

Többet nem lesz itt politizálás, büdösfideszesezés! - jelentette be a független nemzeti intézmény újdonsült vezetóje azon frissiben, hogy miniszteri bársonyszékét elhagyva beköltözött a rideg Szabadság téri épületbe. Addigra már távozott az intézményből a szakmai vezetés derékhadának jó része, de úgy látszik, az összes büdösfideszesező még nem.

Politikamentesen

Többet nem lesz itt politizálás, büdösfideszesezés! - jelentette be a független nemzeti intézmény újdonsült vezetóje azon frissiben, hogy miniszteri bársonyszékét elhagyva beköltözött a rideg Szabadság téri épületbe. Addigra már távozott az intézményből a szakmai vezetés derékhadának jó része, de úgy látszik, az összes büdösfideszesező még nem.

Tudom, hogy nehéz lesz, de próbáljunk most eltekinteni attól, hogy a magyar fül számára mennyire nem életszerü ez a jelzős szerkezet! A magyar nyelvben a büdös jelző - a kelkáposztán és a zoknin kívül - kizárólag a zsidó és a cigány főnevekhez tapadva honosodott meg. Most, hogy a szokatlan nyelvi fordulat az MNB szóvivője jóvoltából nyomtatásban is megjelent a lap múlt heti számában (Olvasói levelek), mégsem tehetünk úgy, mintha nem hangzott volna el, vagy mintha az elnöki bejelentés összes fültanúja félrehallott volna valamit.

Biztosan nem tudhatom, hogy a nemzeti intézményb6l önként vagy felszólításra eltávozott szakemberek használták-e ezt a kifejezést, és pláne, hogy - a szóvivőt idézve - messze hangzóan, bár azokról, akiket közülük személyesen ismerek, nehezen tudnám elképzelni. A távozottak jó részének szakmai hírneve viszont valóban "messze hangzó". A szóvivó szerint "jelentősen átpolitizált" MNB-ben olyan kvalitású műhelyek alakultak ki az utóbbi években, amelyek emberanyagából kutatóintézetek, bankok és brókercégek elemzárészlegei, jó nevű tanácsadócégek és ügyvédi irodák töltekezhettek. Ha igaz az anyagmegmaradás törvénye, akkor most ezeknél a szervezeteknél nőtt meg a büdösfideszesezők száma. És akkor bizony nagy baj van. Mert házon belül még csak-csak kordában tarthatók lettek volna a megátalkodottak, csak-csak ellensúlyozták volna Óket az új elnök által hozott, vélhetően abszolút politikasemleges káderek. Így viszont, hogy kiszabadultak a Big Brother tekintetének hatósugarából, komoly galibát tudnak okozni. Éppen a mai MNB-elnök egykori, még pénzügyminiszterként adott nyilatkozataiból tudjuk, hogy a gazdaság minden rossz fordulatáért a hisztérikus elemzók a felelősek, legyen szó megugró inflációról, csökkenő BUX-ról, tőkekimenekítésről vagy romló fizetési mérlegr6l. Számára láthatóan olyannyira ismeretlen a tudományos tisztesség vagy a szakmai önbecsülés fogalma, hogy elképzelni sem tudja: politikai értékítélettel rendelkező személyek (ugyan ki nem az?!) képesek lehetnek korrekt elemzéseket készíteni. Pláne, ha üzleti érdekük is ezt kívánja meg, hiszen ki venne olyan műhelyű) elemzést, amelyikről már többször kiderült a tudatos torzítás szándéka.

Hogy Járai Zsigmond kormánytól független székében sem tudott megszabadulni attól a rögeszméjétfől, hogy a kutatók politikai értékeik szerint elemeznek és prognosztizálnak, mi sem tükrözi jobban, mint az MNB honlapjára augusztusban feltett jelentés az infláció alakulásáról. Ennek 33. oldalán található egy grafikon, ezzel a címmel: Piaci elemzők inflációs előrejelzései (a Reuters felmérés kutatóintézetek nélküli részmintája). Noha a grafikont több napilap is közölte, senkinek nem szúrt szemet a zárójelbe tett mondat üzenete. Az, hogy az MNB a Reuters által megkérdezett mintegy két tucat intézmény közül szándékosan kiveszi a kutatóintézeteket, amikor a monetáris politikáját megalapozó inflációs prognózist készíti. Neki nem megfelelő mérce a Reuters felméréséből kialakuló úgynevezett piaci konszenzus, számára csakis a kutatóintézetektől megtisztított részminta lehet mérvadó.

Ha valaki alaposabban megnézi a grafikont, megsejtheti a turpisságot: a minta csonkításával a piaci konszenzus még éppen súrolja az MNB által belótt inflációs célsáv felsá határát. Ha fölötte lenne, az megkérdőjelezhetné a jegybanki célkitűzés realitását. A célsáv hitelessége azért fontos, mert az új szisztémában az MNB attól függően alakítja kamatpolitikáját, hogy miként alakul a tényleges infláció a kitűzött célsávhoz képest. Lehet, hogy júliusban éppen a kutatóintézetek adtak az átlagost valamivel meghaladó előrejelzést. Ha így volt, az MNB politikasemleges elemzői megtehették volna, hogy az átlagolás előtt elhagyják a szélső értékeket, igaz, akkor a minimumértékek is kiestek volna. Akárhogy volt is, az önkényes torzítás nem segíti az új monetáris politika iránti bizalom kialakulását. Mert mostantól bármi elképzelhetó, akár az is, hogy legközelebb a névsor elsó felébe eső intézményeket hagyják ki, majd a második felébe esőket, ahogy jobban illeszkedik a piaci konszenzus a jegybank politikasemleges inflációs célkitűzéséhez.

A piac bizalmának megnyerése, a monetáris politika hitelességének megőrzése, úgy látszik, másodlagos szempont. Nem emlékszem rá például, hogy a jegybank elnöke akár csak egy rövid nyilatkozatban sajnálkozását fejezte volna ki azért, mert az ország legtekintélyesebb, a nemzetközi élvonalba tartozó közgazdásza, Kornai János lemondott jegybanktanácsi posztjáról. Pusztán azért, mert nem értett egyet az új törvénynek azzal a kitételével, hogy ezután kizárólag főállásban lehet valaki a monetáris döntéshozó grémium tagja. Kornaira ugyan ez még nem vonatkozott volna, ő mégis úgy élte meg, hogy már maga az elv is csorbítja kutatói és oktatói autonómiáját.

Ezt persze csak az értheti meg, akinek vannak elvei.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.