A fesztivál, amelynek lényege a kapcsolódás a természethez – fotógaléria

Élet + Mód

A S.U.N. fesztivál alapjaiban különbözik a legtöbb hazai fesztiváltól, hiszen nonprofit alapon működik, célja pedig egy természettudatos közösség létrehozása Csobánkapusztán. Idén Palágyi Barbara fotóriporter kollégánk betekintést nyert a 10. jubileumi SUN-ba.

A S.U.N. (Solar United Nations) fesztivál ötletét a korábbi magyar goa és a pszichedelikus trance bulikból emelték mára egy közösségi életformává. A rendezvény alapjaiban különbözik a legtöbb hazai fesztiváltól, hiszen nonprofit alapon működik, célja pedig egy jelenleg még kísérleti fázisban levő társadalmi projekt, egy természettudatos közösség létrehozása Csobánkapusztán.

A Deep Smile Foundation civil szervezetnek egy életreszóló tagsági hozzájárulás befizetésével akár egy évre, vagy csak a fesztivál hetére is le lehet költözni az "Édenkertbe". A tagok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és a természethez, ezáltal megszabadulnak a külső problémáktól és a belső én kutatására, fejlődésére és kiteljesedésére fókuszálnak. Mindenki aktív résztvevőként tevékenykedik a fesztivál szervezésében, együtt ötletelnek, építik fel a színpadokat, installációkat. 

Hogy honnan indult a fesztivál, azt itt lehet megnézni, az elsőről itt írtunk: 

A résztvevők az ökotudatosságot hirdetik és a természettel harmonikus életformában élnek, miközben szépen bővülget a falu. A visszatérő közösség részévé válni egyfajta elköteleződés az anyatermészet iránt. Személyesen találkozhatunk a hely szellemével, Sadahhal, aki az erdő és mindenki védőszelleme. A fesztivál fontos eleme a fény, a tűz és a zene, amik elésegítik a táncon keresztül történő önkifejezést. A résztvevők szerint az ember így jobban tud önmagával kapcsolatba kerülni, koncentrálhat az érzelmeire, miközben a fluoreszkáló díszletekben gyönyörködik.

A brit The Guardian eképpen számolt be a fesztiválról: "A SUN-t a mély emberi kapcsolatok jellemzik. A résztvevők azért jönnek, hogy újjáépüljenek, lerázzák a problémákat, megbocsássanak és elengedjenek. A földeken tehenek és birkák vannak, faültetési foglalkozások és gyógyító csoportok." 

Az "Édenkertet" a fesztivál hete (júlis 10-17.) alatt is folyamatosan építgetik-szépítgetik a legkreatívabb módokon, a nagyszínpad csak csütörtöktől fog helyt adni nagyobb buliknak. Addig inkább családiasabb hangulat jellemzi Csobánkapusztát, szalmabálákról megtekintett gyönygörű naplementék és közös workshopok. 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
A hely szelleme, Sadah
Fotó: Palágyi Barbara 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.