„A magyar gyerekek tudják a legkevesebbet a jogaikról”

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 23.

Élet + Mód

Gyomorszorító, szemfelnyitó interjú a friss Narancsban: Gyurkó Szilvia beszél a gyerekbántalmazásról.

Hogyan tudja egy gyerek érvényesíteni a jogait? Mit tesz a gyermekvédelem, ha bajt észlel? Mi az a szexedukáció? Miért néz félre az állam? A Hintalovon Alapítvány alapítójával, kuratóriumának elnökével készített interjút Fülöp Zsófia – ebből ajánlunk egy részletet.

Magyar Narancs: Honnan tudja egy gyerek, hogy milyen jogai vannak, ha pedig nem tud róla, hogy érvényesítse azokat?

Gyurkó Szilvia: Egy európai felmérés szerint a magyar gyerekek tudják a legkevesebbet a jogaikról az unióban, minden második magyar gyerek szerint rendben van, ha megütik. Miközben az egyik legfontosabb gyerekjogi passzus éppen az, hogy minden gyereknek joga van az erőszakmentes gyerekkorhoz. A gyerekbántalmazás és a gyerekjogok szorosan összefüggnek. Ha nem tudja egy gyerek, hogy milyen jogai vannak, mert sosem tanították neki, és otthon sem volt róla szó, akkor nemcsak az a probléma, hogy ha sérülnek a jogai, nem tudja, kitől kérjen segítséget, hanem az is, hogy adott esetben fel sem merül benne, hogy ami vele történt, az jogellenes. Fel sem tűnik neki, hogy ha megütik, vagy ha a szülei válásakor nem figyelnek a szükségleteire, akkor sérülnek a jogai. Ezért is lenne fontos, hogy a gyerekek önálló képviseletet kapjanak, hiszen az esetek többségében a felnőttek segítségére szorulnak. Ritkán megy el a gyerek rendőrségre, hogy „otthon engem vernek”, vagy a gyermekotthonba azzal, hogy „szexuálisan használnak”. Ez pedig hatalmas felelősséget ró a társadalomra. Ráadásul az az intézményrendszer, amelyik a gyerekek védelmére lenne hivatott, elképesztően nagy hibaszázalékkal dolgozik, sokszor hiába jelenik meg a családsegítő, a gyermekjóléti szolgálat, a pszichológus, a nevelési ta­nács­­adó, a rendőrség, a gyámhivatal, a segítés gyakran csak látszólagos.

Folytatás az e heti Narancsban!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.