Élet + Mód

Aligha túloz a főkurátor, Révész Emese, amikor az illusztrált sajtó megjelenését a könyvnyomtatás feltalálásához vagy az internet elterjedéséhez hasonló jelentőségű fordulatként mutatja be a kiállítás bevezető szövegtábláján.

A világ legismertebb fiktív szuperkémje tán semeddig sem jutott volna, ha nem segítik frappáns - habár többnyire szintén csak fiktív - találmányok. James Bond elképzelhetetlen halálos trükkök és gyors, gyönyörű autók nélkül.

Hackercsapatként beszél róluk a sajtó - pedig ők, legalábbis szándékaik és filozófiájuk szerint, többek ennél: egy utópikus jövő fáradhatatlan harcosai. A törvény persze teszi a dolgát, és büntet.

A legfényesebb csillag, melyet régóta legendák öveznek - nem csak a Nílus áradását jelezheti, sokunkat vissza is vár.

A Zsidó Múzeum kiállításának legbelső termében két tablót láthatunk egymással szemben. Az egyik a VAC (Vívó- és Atlétikai Klub), a másik az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) megalakulásának körülményeiről, múltjáról, jelentőségéről tájékoztatja a látogatókat.

A szenvedélybetegek többsége családban vagy legalábbis párkapcsolatban él, de a hozzátartozókról legfeljebb csak mint áldozatokról esik szó. Pedig az addiktológusok szerint a szerepük igen fontos lehet abban, hogy egy függőből újra józan ember legyen.

Négyszáz méter sincs, mégis úgy tűnik, a világ tetején ülünk. A visegrádi Nagy-villám kilátóból nyílik Magyarország legszebb panorámája, legszívesebben azt mondanánk, hogy festő ecsetjére kívánkozik, de igazság szerint félő, hogy a legkreatívabb emberi beavatkozás (megörökítés) is csak ártana neki. (A fényképezőgépet gyorsan visszatesszük a tatyóba.)

A féltékenység nem jó, hanem pocsék. Lelkünkbe alapfelszerelésként épített kínzókamra, ahol mindannyian eltöltünk több-kevesebb időt. Érdemes tehát elgondolkodni, hogy egy ennyire rémes érzés miért nőtt hozzánk. Lehet, hogy valamiképpen hasznát látjuk?

Magyarországon a XIX. század végén jött el az ideje annak, ami jobb helyeken évszázadokkal korábban megtörtént. Nem tudni, mi lett volna, ha az addig a szinte csak Széchenyi fantáziájában élő modernizáció az 1848-49-es szabságharc után valóban szárnyat ereszt, az viszont tény, hogy 1867 után szinte percek (huszonöt-harminc év) alatt zajlott le példaértékű ipari-technikai felzárkózás.

A CELAB, a CEU Bioetikai es Jogi Központja meghívására tartott nemrég telt házas előadást Budapesten. Az angol professzorral többek közt az agykutatás eredményeinek felhasználásáról a politika és az igazságszolgáltatás terén, a pszichopatává válás megelőzéséről és az elektrosokk-kezelésre önként járókról beszélgettünk.