Ifjú digitális zsonglőrök, akik rendre illetéktelen számítógépes behatolással járó akciókat hajtanak végre, amelyeknek már a megértése is nagy nehézséget okoz a laikusoknak. Jól azonosítható szimbólumaikról, ismerős fordulatokkal élő deklarációikról rögtön felismerni őket. Nos, e megfoghatatlan, névtelen, egyéneken és országokon túlnyúló laza szerveződés, ahol az illegális pártsejteknél is szigorúbb anonimitás uralkodik, immár Magyarországon is aktív, számos sikeres oldalfeltöréses, túlterheléses támadást hajtottak végre.
A magyar Anonymous-csoport eddig utolsó jelentős akcióját november 5-én, a szervezet saját mitológiájában kulcsfontosságú Guy Fawkes-emléknapon hajtotta végre: este negyed 10-től (egy jó negyedórára) elérhetetlenné vált a köztévé által működtetett hirado.hu oldal. A csoport ugyanolyan szerver-túlterheléses (DDoS) támadást intézett a hirado.hu, mint augusztus utolsó keddjén a Közgép ellen; ekkor egy időre elérhetetlenné vált a cég honlapja, ezzel egy időben pedig az Anonymous magyar tagozata az OpOligarcha kódnevű saját akciójaként magára vállalta a honlap "lelövését".Közleményükben orwelli rémálomról, elképesztő hatalomkoncentrációról, hatalommal való visszaélésről, üzletemberek és politikusok közötti összefonódásról beszéltek. A csoport még tavasszal, az Indexnek adott interjújában szemernyi kétséget sem hagyott afelől, hogy az ilyen szövegeikben a NER világára gondolnak. Ráadásul nem is a jelenlegi rezsimhez ezer szállal kapcsolódó Közgép volt az első célpontjuk. Márciusban behatoltak az Alkotmánybíróság honlapjára, és átírták az alaptörvényt, majd a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal oldalát törték fel és fogalmazták át hasonlóan kreatív módon (ez a tipikus website deface).
Nyugati szélbal
Mint minden ellenállási mozgalom, ők is elkönyvelhetnek már érzékeny veszteségeket is. Szeptember elején például lebuktak a Közgép elleni támadás elkövetői: ellenük érezhetően minden erőt bevetettek a nyomozó hatóságok - más kérdés, hogy a vajúdó hegyek inkább egeret szültek. A Közgép elleni akció után a Nemzeti Nyomozó Iroda csúcstechnológiai bűnözés elleni osztálya indított nyomozást számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény miatt, s két napon belül dunaújvárosi tartózkodási helyén elfogtak egy, az elkövetéssel gyanúsítható 16 éves (!) fiút. Néhány napon belül további négy embert vettek őrizetbe ugyanebben az ügyben, mindegyiküknél házkutatást tartottak, s rendőrnyelven szólva "számítástechnikai és mobil kommunikációs eszközöket, adathordozókat" foglaltak le. A gyanúsítottak a bűncselekmény elkövetését beismerték, s a hatóságok nagylelkűségének hála azóta is szabadlábon védekezhetnek - más kérdés, hogy rendőreink már arra gyanakodnak, hogy az illetők hivatalosan talán nem is tartoztak a "valódi" Anonymoushoz (ekként mutatva, hogy nem sokat értenek a közösség működéséből).
Fotó: MTI
A rendőrök nem csupán az elkövetők igen ifjú korán lepődtek meg, hanem azon is, hogy (Garamvölgyi László szóvivő találó kifejezésével szólva) a gyanúsítottak személyesen nem is ismerték egymást, s pusztán chaten tartották a kapcsolatot. Amúgy akadt egy frissen szerveződő politikai erő, amely a saját szlengjükben anonnak nevezett imposztorok mellé állt: a korábbi pártkezdeményekből idén hivatalosan is párttá formálódó magyar Kalózpárt például azt követeli, hogy az efféle szervertúlterheléses (DDoS) támadásokat a törvény polgári engedetlenségnek tekintse, és ne büntesse, mivel semmilyen illetéktelen behatolással nem járnak. (A kalózpártokkal foglalkozó cikkünket lásd: Kalózbecsület a parlamentben.) A Közgép honlapja elleni támadás szerintük csupán "digitális ülősztrájk", mely a megfelelő szerverfrissítéssel, újratelepítéssel, bővítménytelepítéssel azonnal megszüntethető. Ennek tükrében is érdekes, hogy a magyar anonok korábban minden, a parlamentbe törekvő politikai erőtől, így a Kalózpárttól is határozottan elhatárolódtak. És persze akadnak olyan közszereplőink is, akik szerint direkt rájuk hajtanak a hackerek: tény, hogy áprilisban - ugyancsak saját bevallásuk szerint - lelőtték a Jobbik honlapját és más, a párthoz közel álló weboldalakat is. Ez már csak azért is érdekes, mivel az említett interjúban magukat palesztinpártiként és az őket úgymond faji alapon üldöző "cionista-apartheid állam" ellenségeként definiálták. Ez persze a nyugati radikális ultrabal álláspontja, ami egybecseng az Anonymous friss nemzetközi aktivitásával: Izraelnek a Gázai övezet elleni katonai műveletei nyomán a hackerkollektíva is meghirdette a maga OpIsrael hadműveletét. Több száz izraeli weblapról jelszavak és e-mail címek ezreit szerezték meg, ezenfelül (DDoS-támadással) szintén százas nagyságrendben tettek elérhetetlenné izraeli oldalakat.
Maszkabál
Az Anonymous hosszú évek óta stabil tagja a nemzetközi nyilvánosság mitológiájának, hiszen sikeres internetes támadások sorát hajtotta végre világszerte. Egyik legnagyobb visszhangot kiváltó akciójuk során az idén feltörték a New York-i tőzsde honlapját is - ami akkor is bravúr, ha csak egy percig tartott. De támadtak (például Putyin beiktatása alkalmából) orosz kormányzati oldalakat és olajipari óriáscégeket is, ahogy akadt velük gondja a CIA-nek és a brit MI6-nek is. A névtelen hackerek mozgalma egy tavaly nyári közleményében megfogalmazta naivnak tűnő, utópikus-anarchikus üzenetét: senkit nem akarnak fenyegetni, senkire nem akarnak semmit ráerőltetni, egyszerűen csak szeretnék visszaadni az embereknek a hatalmat, amelyet a demokráciában egyáltalán nem lett volna szabad elvenni tőlük.
Az Anonymous eredete is homályba vész - annyit lehet sejteni, hogy valamikor 2003 táján hozták létre a 4chan nevű népszerű imageboard (olyan oldal, ahol képeket osztanak meg egymással a felhasználók, többnyire ironikus kommentárok kíséretében) szintén álneveken kommunikáló törzstagjai. A káderutánpótlást is jórészt imageboardok, internetes fórumok köreiből szerzik. A közösséghez szorosan asszociálnak számos szabad és kollektív szerkesztésű wikit (afféle szatirikus online enciklopédiát), mint például a Wikipedia gonosz ikreként jellemzett Encyclopedia Dramaticát (ennek jelmondata: In lulz we trust!).
Az Anonymous nem hierarchizált szerveződés; a radikális mellérendelés elve szerint funkcionáló, alapvetően anarchista globális közösség, amely - a világháló kínálta lehetőségek kihasználásával - bármikor képes az együttes fellépésre. A közös céljuk a regnáló világrend ellenzése, az emberek hatalmához (tán a demokrácia direkt formáihoz) való visszatérés követelése. Mindehhez közös szimbólumok, egy privát nyelv s néhány hatásos jelmondat is kerül: a Guy Fawkes-maszkok régóta elmaradhatatlan tartozékai a Stuart-kori katolikus összeesküvés lelepleződését ünneplő éves brit Guy Fawkes Night fesztiváloknak - a mostanság jól ismert formáját pedig a V mint vérbosszú című filmben nyerte el. A Guy Fawkes-figura előbb internetes mémként fungált a képmegosztó oldalakon, majd onnan lépett ki a valóságba - először az Anonymous szcientológiaellenes kampánya és offline demonstrációi során. A közösség szótára pedig olyan elemeket tartalmaz, mint a katonai szlengből vett tango down, ami a sikeresen kivitelezett szerver-túlterheléses támadásra utal, a leak (szivárogtatás) bizalmas információk és titkos levelezések megszerzését és nyilvánosságra hozatalát jelenti, a lulz pedig (a kárörömet, gúnykacajt kifejező lol, azaz laughing out loud alapjain) a pusztán a tiszta, érdekmentes öröm, a poén kedvéért végrehajtott akciókat jelöli. Az akcionista közösség jelmondatai (Az Anonymous mi vagyunk. Légiót alkotunk. Nem bocsátunk meg. Nem felejtünk. Számíts ránk!) eredetileg ugyancsak egy szcientológiaellenes videóból származnak.
A szcientológiai egyház mellett feltétlenül említeni kell még az internetes pedofília elleni fellépést. A szervezet akcióival megcélozta az internet rejtett, sötét bugyrait, a gyermekpornográfia rajongóit tömörítő, a hagyományos keresőkkel elérhetetlen deep web közösségeket vagy a pedofilok hagyományos internettől függetlenül működő darknet hálózatait, melyek ellen valóságos háborút vív. Az már csak magától értetődő, hogy a maga eszközeivel az Anonymous is támogatja a jelenlegi szerzői jogi rezsim megreformálását, leváltását vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyását célzó mozgalmakat és kezdeményezéseket. Megítélésük (azon felül, hogy a hatóságok mindenhol üldözik a tevékenységüket) a nyilvánosságban is meglehetősen változó: akadnak, akik az internet Robin Hoodjait üdvözlik bennük, konzervatív amerikai hírcsatornákon viszont leginkább kiberterroristákként bélyegeztetnek meg.
Besúgók, provokátorok
Nem is volnának igazi illegális közösség, ha nem lennének szakadárjaik, illetve ha illetéktelenek nem élnének vissza időről időre a brand nyújtotta tekintéllyel. A tavasszal felszámolt Lulz Sec hackercsoportot például az Anonymousból kivált aktivisták hozták létre. 2011 tavaszán szinte naponta törték fel vagy bénították meg óriáscégek és amerikai kormányzati szervek oldalait, eközben hitelkártyaszámok adatbázisait és céges levelezések archívumait tették közzé. Végül idén tavasszal a szervezet öt vezető kibergerilláját is elfogta az FBI: két londoni, két írországi és egy chicagói hackert, akik az interneten Kayla, Topiary, Pwnsauce, Palladium és Anarchaos néven voltak ismertek. A lebukáshoz - az illegális mozgalmakban már csak így szokott lenni - árulás vezetett. A csoport egykori vezetője, a Sabu néven ismert 28 éves New York-i Hector Xavier Monsegur dobta fel társait, miután már tavaly augusztusban vádalkut kötött az FBI-jal (azzal zsarolták, hogy nem láthatja többé a gyermekeit).
