Fluoreszkálnak a génmódosított szúnyogok Floridában

  • narancs.hu
  • 2022. április 22.

Élet + Mód

A kísérlet igazi célja az, hogy az invazív egyiptomi csípőszúnyog terjedését megállítsák.

Egy évvel ezelőtt génmódosított hím egyiptomi csípőszúnyogokat engedtek szabadon az Egyesült Államokban, a Florida Keys szigetcsoportnál. Ez kísérlet volt, eredményéről most tartottak tájékoztatót a kutatók – tudósít az IFLScience beszámolója alapján a 24.hu

Az Oxitec vállalat szabályozási vezetője, Nathan Rose azt mondta, a szabadon engedett hím szúnyogok a gémnódosítás eredményeképpen olyan gént hordoztak, amely a nőstény utódok számára végzetes. A kísérlet elérte a célját az Oxitec szerint. 

Ennek azért van jelentősége, nem csak Észak-Amerikában, mert a szúnyogok egyes fajai, amellett, hogy olykor elviselhetetlenné teszik a szabadidős programokat, veszélyes kórokozókat terjesztenek, maláriát, Zika-vírust. A fertőzés veszélyét lehet csökkenteni, ha sikerül féken tartani a szaporodásukat.

Az Oxitec több mint 22 ezer szúnyogpetét gyűjtött be a kísérlethez. Mivel a génmódosítás másodlagos hatása a fluoreszkálás, a világító lárvákon lehetett látni, hogy hordozzák a gént. Az érintett egyedeket megfigyelve az derült ki, hogy a nőstények 100 százaléka elpusztult, mielőtt kifejlődött volna.

Közben viszont az is kiderült, hogy a génmódosítás eredménye nem tartós, a halálos gén három nemzedék alatt eltűnik. A kutatók most azt vizsgálják, hogy ezzel a technikával hogyan lehet szabályozni a szúnyogpopulációt. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.