Fluoreszkálnak a génmódosított szúnyogok Floridában

  • narancs.hu
  • 2022. április 22.

Élet + Mód

A kísérlet igazi célja az, hogy az invazív egyiptomi csípőszúnyog terjedését megállítsák.

Egy évvel ezelőtt génmódosított hím egyiptomi csípőszúnyogokat engedtek szabadon az Egyesült Államokban, a Florida Keys szigetcsoportnál. Ez kísérlet volt, eredményéről most tartottak tájékoztatót a kutatók – tudósít az IFLScience beszámolója alapján a 24.hu

Az Oxitec vállalat szabályozási vezetője, Nathan Rose azt mondta, a szabadon engedett hím szúnyogok a gémnódosítás eredményeképpen olyan gént hordoztak, amely a nőstény utódok számára végzetes. A kísérlet elérte a célját az Oxitec szerint. 

Ennek azért van jelentősége, nem csak Észak-Amerikában, mert a szúnyogok egyes fajai, amellett, hogy olykor elviselhetetlenné teszik a szabadidős programokat, veszélyes kórokozókat terjesztenek, maláriát, Zika-vírust. A fertőzés veszélyét lehet csökkenteni, ha sikerül féken tartani a szaporodásukat.

Az Oxitec több mint 22 ezer szúnyogpetét gyűjtött be a kísérlethez. Mivel a génmódosítás másodlagos hatása a fluoreszkálás, a világító lárvákon lehetett látni, hogy hordozzák a gént. Az érintett egyedeket megfigyelve az derült ki, hogy a nőstények 100 százaléka elpusztult, mielőtt kifejlődött volna.

Közben viszont az is kiderült, hogy a génmódosítás eredménye nem tartós, a halálos gén három nemzedék alatt eltűnik. A kutatók most azt vizsgálják, hogy ezzel a technikával hogyan lehet szabályozni a szúnyogpopulációt. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.