Élet + Mód

Capoeira: Talán szamba?

A magyarul csirkefarmot is jelentő capoeira nevű brazil küzdősport megérkezett Magyarországra. A "rabszolgasorshoz" sok köze van, de nem a szappanoperáknak köszönhető a népszerűsége.
  • - sisso -
  • 2003. december 11.

Világdrog: Tarka rét

A Drogpolitikai Szövetség (Drug Policy Alliance, DPA) novemberi konferenciáján - mely a nemzetközi drogtilalom ellen harcoló civil szervezetek egyik legjelentősebb fóruma - Magyarországot a Társaság a Szabadságjogokért és a Kendermag Egyesület képviselte.
  • Sárosi Péter
  • 2003. december 11.

A Michael Jackson-ügy: Hosszú álom

Michael Jackson, a múlt század végének egyik legjelentősebb szórakoztató művésze immár hírhedt botrányhős, ki se néztük volna belőle. Nehezen rekonstruálható, hogyan történhetett mindez, az azonban biztos: a legalább három szálon zajló történet vége nem is lehet más, mint arcvesztés - minden értelemben.

Zajártalmak: Csendet kérünk!

A zajszennyezés a környezetvédelem mostohagyereke, miközben Földünkön évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke.
  • Pál Kata
  • 2003. december 4.

Rögbi-vb: Ákos, test, Ákos, test

Akorai nyolcvanas években iskolánk, a keszthelyi Vajda János Gimnázium időről időre összemérte erejét különböző sportágakban a helyi vendéglátó-ipari szakközépiskola (vszk) csapatával. Rögbimérkőzésre egyetlenegyszer került sor, bíró és szabályok nélkül, a vszk füves focipályáján, amit (elsősorban Sárközi Pisti kivételes futógyorsaságának köszönhetően) végül megnyertünk ugyan, de nem áldozatok nélkül: Barlangász egy tolongásban, amit akkor még nem tudtunk, hogy így hívnak, lábát törte, Misszouri Jenő, dacára a meze alá tömött lengyel törülközőknek, kificamította a vállát, Stefinek pedig, miután egy vehemens cukrásztanuló nekilökte a kapufának, szétnyílt a homloka. Aztán kis anyázás, a végén férfiasan kezet ráztunk, rá két hétre kosárlabdában csúnyán lebuciztunk. Azóta is így képzeljük a rögbimeccseket.

Folyóiratok finanszírozása: Lappangási időszak

A szélesebb közönség szemében a művészeti folyóiratok szerzői csupán állami pénzekre ácsingózó fanyalgók, akik súlyos elméleti tanulmányokban temetik a kultúrát és önmagukat, miközben maguk sem értik, kinek írnak és miért.
  • Pál Kata
  • 2003. november 27.

Kriminálexpó: Tudja a hóhér

Nem tévedés: immár tizenkettedszer rendezték meg a méltán népszerű Kriminálexpót, mely definíció szerint nemzetközi konferencia és szakkiállítás a biztonság, a bűnmegelőzés, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás, a katasztrófavédelem és az informatika tárgykörében.

"Auschwitz nem puszta másolat" (Ernst Nolte történész)

Magyar Narancs: Tézise szerint a bolsevizmus és a nemzetiszocializmus között - különösen a két rendszer bűntettei tekintetében - létezik egy ok-okozati viszony (kauzális nexus). Másrészt mégis a fasizmust tartja eredendőbb mozgalomnak, hiszen
  • Ungváry Krisztián
  • 2003. november 27.

Mutasd meg, kihez hasonlítasz! (Aron Gurevics: Az individuum a középkorban)

Más-e a középkori egyén, mint az ókori vagy a modern kori? Más belső parancsot hall-e Szókratész, amikor elfogadja a bürökpoharat, vagy Jeanne d`Arc, amikor Orléans felmentésére indul, vagy Nagy Imre, amikor 1956-ban elvállalja a miniszterelnökséget? Természetesen könnyű különbséget tenni a "daimón hangja", az "isteni sugalmazás" és a "hazafias lelkiismeret" megszólalása között: könnyű, mert a lélek világának megnevezéseire és szerkezetére minden kultúra rányomja a bélyegét, és ezek a bélyegek - görögös szóval kharakterek - kölcsönzik az emberi történetnek a változékonyság külszínét. Ugyanakkor nehéz is különbséget tenni a befelé fülelés terrénumai között, hiszen ki tudná követni az egyént ezekbe a régiókba? Ki tudja, nem ugyanazon pszichés tartalmakkal van-e dolgunk, s csupán a formák módosulnak időről időre?
  • Halasi Zoltán
  • 2003. november 27.

Szabadesés (Franz Kafka: Az elkallódott fiú)

Kafka élete szorongások, menekülések, féldöntések, visszavonások, önbüntetések, megalázkodások, bűntudathalmozások, alkotói gátlások, sokasodó kudarcok között megsérült "manőver-élet" volt. ` maga nevezi így egyik Milena Jesenskához írott levelében. Ez az élet a tízes évek elején érkezik első, ideiglenes holtpontjára: az ostromló családi gondviselés és az apai elvárásegyüttes fojtogatóvá keményedik, a hivatali robot elviselhetetlen, az írói pálya kilátástalan, a kitörés kockázatos, és az első komoly szerelem (Felice Bauer) sem kecsegtet azzal, hogy akár részleges tehermentesítést hoz majd az író gyötrelmeiben. Az egyik Felice-levélben ezt olvassuk: "Egyedül vagyok itt, alig-alig váltok szót emberrel a szálloda alkalmazottain kívül, szomorkodva fulladozom, s mégis úgy érzem: hozzám illő, valamely földöntúli Igazságosság által rám mért, számomra áthághatatlan és mindhalálig elviselendő állapotban vagyok...
  • Báthori Csaba
  • 2003. november 27.

Soknyelvű szemtanú (George Bailey: Németek. Egy rögeszme története)

Atörténelem ítészei javarészt osztják azt a nézetet, hogy a német nemzet annak ellenére és azáltal jött létre, hogy az európaiság egészen a kétpólusú világrend kialakulásáig nem élhetett németellenesség nélkül. Európa hagyományosan fél(t) a németektől, a háború után inkább már csak ők saját maguktól. Bailey ezt a félszt tekinti rögeszmének, amibe belevonja a német népek egymás iránti ellenérzéseit. Mert azt már a bevezetőben leszögezi, hogy "a németek" mint olyan nincs is, csak német népcsoportok léteznek. "Lehet-e nagyobb különbséget elképzelni, mint ami egy protestáns hannoveri és egy katolikus bajor között van?" - teszi fel a kérdést. Erről később sem feledkezik meg, amikor kitér a rajnai, a dél- és északnémetekre, a keletporoszokra, illetve az osztrák, a szudéta- vagy a prágai németekre. A politikai és kulturális egység hiánya miatt "belső diaszpórában", "szellemi emigrációban" élő németeket Izrael gyermekeihez hasonlítja. Ezt a párhuzamot visszavetíti a poroszokra is: ők is hasonló földrajzi adottságok és politikai fenyegetettség mellett váltak politikai nemzetté. Amikor az izraeliek, "a világ egyetlen faji alapon szervezett internacionalistái" a hatnapos háborúban elfoglalták Jeruzsálem óvárosát, egy osztag katona a tábori rabbi vezetésével vezényszóra kezdett imádkozni. Bailey visszaemlékszik, amint egy osztrák kolléga felsóhajtott: "Atyaúristen, a porosz imához!"
  • Bogár Zsolt
  • 2003. november 27.