Egységesen, fenntartótól függetlenül, a gondozási napok számához igazítva, kifejezetten a rezsiköltségek fedezetére állapítson meg a kormány kiegészítő támogatást – ezt kéri Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárnak most küldött levelében a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete és 32 olyan alapítvány vagy egyesület, amely idős embereknek, fogyatékkal élőknek, rászorulóknak nyújt lakhatást, gondozást – írja a Népszava.
Kifogásolják, hogy míg a kormány néhány fenntartót megsegít, kiegészítő támogatásokat, időszaki pályázati lehetőségeket biztosít számukra, a nonprofit szervezetek, alapítványok ebből kimaradnak, a minisztérium által kiírt rezsiköltség-támogatásra nem jelentkezhetnek.
A helyi önkormányzatoknak pedig nincs arra pénzük, hogy segítsenek rajtuk, az államtól kapott támogatást csak a saját intézményükre fordítják, abból a településen működő civil szervezetek egyáltalán nem részesülnek. Az egyházi fenntartókat megillető kiegészítő normatív támogatás sem jár nekik, és az alapítványi fenntartású egyetemeknek járó rögzített energiaárakat sem vehetik igénybe. Van, ahol a gázszámla havi 1 millió 60 ezer forintról 2 millió 770 ezer forintra nőtt.
A levélben kitérnek arra, hogy a szociális ágazatban körülbelül 200 nonprofit – azaz nem állami-, nem önkormányzati-, nem egyházi – fenntartó összesen 648 intézményt működtet. Naponta több, mint 30 ezer idős- vagy fogyatékkal élő emberről gondoskodnak. Mára viszont veszélybe került a működésük a tavaly megnőtt rezsiköltségek miatt.
Az intézmények kiadása többszörösére, akár tízszeresére emelkedett. Nem csak az energiaköltségek miatt, hiszen az élelmiszerekért, a tisztítószerekért is a korábbi ár sokszorosát kell kifizetniük. A levél írói felhívták a figyelmet arra is: a lakók hiába fizetnek magasabb térítési díjat, az intézmények ezzel is csak részben tudják fedezni a megnövekedett költségeket. Az ellátottaktól többet már nem kérhetnek, a gondozottak és családjaik teherbírása is véges.
Felhívták a figyelmet, hogy ha az állam nem segít, és ezek a civil fenntartású intézmények megszűnnek, akkor sok rászoruló marad ellátás nélkül.
Hiába keresnének új intézményt, az állami vagy az egyházi fenntartóknál sincs hely, hiszen a jelenlegi kapacitásokat jelentősen meghaladja a szolgáltatásra várakozók száma. A levélírók szerint az államnak is az az érdeke, hogy ezek a szervezetek fennmaradjanak és stabilan működjenek.
Mint a lap utal rá, egy 2019-es kutatás szerint a nyugdíjasok három százaléka él intézetben, és ugyanennyien szeretnének bekerülni. Idősotthoni ellátásban nagyságrendileg 50 ezer a helyek száma, miközben 40 ezren várnak arra, hogy bejussanak valamelyik intézménybe. És nem volt ez másképp már évekkel ezelőtt sem.
A Népszava megszólaltatott intézményvezetőket is, válaszukat itt olvashatják.
