A Sziget Fesztiválon elég sok nem kimondottan tudatos fesztiválozóval találkozni (bár a találkozás erős szó erre), ezért felkerestük a Civil Szigetre kitelepült Magyar Pszichológiai Társaság (MPT) Tudatos Fesztiválozás sátrát, ahol főképp az alkohol- és drogfogyasztás, illetve a szexuális úton terjedő betegségek következményeire fókuszáltak, pszichoedukációs céllal. Minden nap kint volt a csoporttal legalább egy végzett pszichológus, a többiek hallgatók, akik nagy része már mesterképzésben van, és mindegyikük az MPT Ifjúsági Tagozatának tagja.
A hozzájuk érkezőket elsősorban arról kérdezték, hogyan gondolkodnak arról, hogy mit tehetnek a saját biztonságukért és jóllétükért a fesztiválon. „A feladataink, játékaink nagy része nem feltétlen a megelőzéshez, inkább az önismerethez kapcsolódik” – mondja Metzger Wanda, a Magyar Pszichológia Társaság külső munkacsoportjának egyik tagja. Elmondása szerint a fesztiválon elsősorban józanok keresik meg őket, főképp a fiatal lányok. „Bár valóban kicsit a fesztivál szélén van a civil tábor, nem érezzük, hogy ki lennénk szorítva, sokan megkerestek minket.”
Érdekes módon elsősorban nem is a sátor alapcélkitűzése került előre. „A kapunyitási, elakadási és családi problémák domináltak” – erősíti meg Wanda is. „Érezhetően nagy az igény arra a fiatalokban, hogy meghallgassák őket. De azért érdemes hozzátenni, hogy azok, akik a mi sátrunkhoz látogattak, szinte mind foglalkoznak a hétköznapokban is önismerettel és mentális egészséggel. Azon lepődtünk meg inkább, mennyire nyitottak a fiatalok. Ez talán annak is köszönhető, hogy lazul a segítő szakmák megítélése. Persze még mindig sok a sztereotípia a pszichológusokkal és az ellátórendszerrel kapcsolatban, de azért már egyre kevésbé érzik cikinek az egészet.
Már nincs meg a stigma itt sem, hogy 'milyen hülye vagy, panaszkodsz egy ilyen szuper fesztiválon?!' Még a buli mellé is simán belefér.”
Akin úgy látják, a problémája nem orvosolható, vagy kimondottan patológiás eset, annak szakembert javasolnak, és aki itt helyben szorul pszichológiai segítségre, azt (a baj típusától és mértékétől függően) a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) mindig jelenlévő sátrába, illetve az átellenben működő, a Helperek (Önkéntes Segítők Közhasznú Egyesülete) által működtetett pszichológiai sátorhoz irányítják.
Utóbbinál nagy a sor, de mint kiderül, az ide betérők nem is feltétlenül beszélgetni szeretnének: idén először ugyanis miután meghallgattak, kérhettél egy jó masszást is.
A Helperek csoportja a legelső fesztiváltól kezdve jelen van, és segíti a kimondottan a fesztiválozásra felkészített önkéntesekkel a bulizók életét. Sokan a Szigeten elsősorban a hármas csoportokban, elsősegély-felszereléssel és rádióval felszerelt, nulla-huszonnégyben cirkáló járőreikről ismerik őket, a járőreik az Országos Mentőszolgálat működtette ambulancia munkáját egészítik ki.
„Kétfajta csapásirány van a munkánkban: ha baj van, tudjál rögtön a terepen kihez fordulni, illetve szeretnénk megelőzni is a bajokat” – mondja Kupsza Péter, a Helperek Egyesületének alelnöke. „Telik a fesztivál, és a harmadik-negyedik napon már nagyon érezzük, hogy bizony, el lehet fáradni fizikailag és lelkileg egyaránt. A járőr pedig folyamatosan keres, és vagy bekíséri a segítségre szorulót az ambulanciára, vagy értesíti a hatóságokat. De a prevenciós rész is fontos: a tűző napon alvókat például felébresztik, ne érje baj őket. A rutinos fesztiválozók már megismerik a logónkat, még a külföldiek is, és bátran kérnek segítséget, illetve jelzik, ha tapasztaltak valamit. Rég volt fesztivál, úgy látjuk, a tömeg kifejezetten ki van éhezve a bulizásra, ami nálunk úgy csapódik le, hogy a kiemelt pontokra és az eleve zsúfoltnak ígárkező napokra külön tréningeztük a munkatársainkat.
A hosszú évek alatt kialakultak a gócpontok. Mindig osztunk például vizet a nagyszínpad környékén, hiszen kiverekedve magad a tömegből simán elájulhatsz.
Arról nem is beszélve, hogy talán a drágaság miatt előbb vesznek amúgy is dehidratáló hatású alkoholt, mint vizet.”
Kupsza elmondta, hogy az idei egy kísérlet is: komplex rekreációs programot szerettek volna nyújtani testnek és a léleknek, ezért kötötték össze a pszichológusokat a masszőrökkel, akik szintén régóta jelen vannak a fesztiválon. Elmondása szerint a masszőrök is szívesen jönnek, a pszichológusokhoz pedig bármilyen lelki problémával be lehet térni. „Ne feltétlen durva dolgokra gondoljunk” – mondja a betérőkről Kupsza. „Itt veszekedés volt otthon, mert a szülők nem akarták elengedni, ott szakítottak. Sok olyan helyzet alakulhat ki, hogy azt érezzük, igényünk lenne a meghallgatásra. Krízisintervenciós munka folyik itt elsősorban, de van akinek nem elég az egyszeri két-három óra, és naponta visszatér.”
A kísérlet pedig működik, nagyon jó visszajelzéseket kaptak. „Idén először már a saját dolgozóinkat is tudjuk masszíroztatni. Kimasszírozzák a járőrnek, aki 12 órát caplatott a Szigeten a hátát vagy a lábát, hogy a következő tíz óráját is végig tudja gyalogolni.”
