Minden második szülő állítja, hogy a továbbtanulásról közösen határozott a gyermekével, bár ezzel a megkérdezett kamaszoknak csak a 15 százaléka ért egyet. Tízből hat fiatal úgy látja: a döntés felelőssége javarészt az övé volt, minden harmadik pedig teljesen egyedül döntött a jövőjéről – derül ki abból a reprezentatív kutatásából, amely a 15–19 éves kamaszok és szüleik továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos döntéseinek a hátterét vizsgálta.
Az UniCredit Bank megbízásából készült felmérés szerint a Z generációhoz tartozó magyar fiatalok és X generációs szüleik 95 százalékának egybehangzó véleménye szerint manapság érettségi és nyelvtudás egyformán kell a boldoguláshoz. Ugyanilyen arányban tartják fontosnak a szülők, hogy gyermekük szakmát is szerezzen, ám ezzel némileg kevesebb (89 százalék) tini ért egyet.
Ami a felsőfokú tanulmányokat illeti: a kamaszok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a diploma megszerzésének (70 százalék), mint a szüleik (63 százalék).
A kutatás rámutat: a továbbtanulással kapcsolatos döntési mechanizmusokat nagyban meghatározza a szülők társadalmi státusza. Az alacsonyabb végzettségű szülők (általános iskola, szakiskola vagy szakképző iskola) kevésbé döntenek közösen a gyerekkel a jövőjéről (42 százalék), mint a gimnáziumot vagy főiskolát / egyetemet végzettek (55 százalék).
Főleg a szakiskolában vagy szakközépiskolában tanuló gyerekek esetében számoltak be a szülők arról, hogy az átlagnál nagyobb arányban (14 százalék) döntöttek a továbbtanulásról a gyerek megkérdezése nélkül. Hasonló a helyzet az anyagi problémákkal küzdő szülők esetében, akiknek a tizede határoz (teljesen vagy többnyire) egyedül a gyereke jövőjéről, és csak 41 százalékuk vele közösen, míg a jobb anyagi helyzetben élők között ez az arány 5, illetve 49 százalékos.
Érdekesség, hogy
minden ötödik szülő és gyerek egyetért abban, hogy célszerű a szülők foglalkozását továbbvinni, és ugyanazt a pályát választani, mint a felmenők egykor.
Ugyanennyi szülő azt is szeretné, ha a gyermeke valóra váltaná az ő beteljesületlen szakmai álmait. Ezzel a Z generációs fiataloknak csak 14 százaléka tud azonosulni, 85 százalékuk pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a saját útját járja.
A felmérésből kiderült, hogy noha a diplomás szülők 80 százaléka szerint fontos a felsőfokú végzettség, csak minden harmadik válaszadó szerint nagyon fontos. A spektrum másik oldalán a szakiskolát végzett felnőttek vannak, akik közül feleennyi (41 szézalék) gondolja, hogy gyermekének diplomára lehet majd szüksége.
Minél jómódúbb egy szülő, annál fontosabbnak tartja, hogy gyermeke főiskolára vagy egyetemre járjon.
Az X és a Z generáció teljesen egyetért abban, hogy kell az érettségi (94 százalék / 93 százalék) és fontos az idegennyelv-tudás (95 százalék / 92 százalék).
Lakóhely szerint a budapesti szülők (77 százalék) gondolják leginkább szükségesnek a nyelvtudást, szemben a falvakban élő válaszadókkal (56 százalék). Továbbá míg a diplomás szülők 83 százaléka, addig az általános iskolát végzetteknek már csak 43 százaléka szerint kell idegen nyelveket tudni manapság.
A reprezentatív felmérésből kirajzolódik, hogy ma Magyarországon
a legtöbb szülő - végzettségétől függetlenül - kiemelten fontosnak tartja, hogy szakmát adjon gyermeke kezébe.
Így gondolja az általános iskolát és szakiskolát végzettek 94 százaléka, a szakképző iskolát és gimnáziumot végzettek 97 százaléka, és a diplomás szülők kilenc tizede is.
Ami a családok anyagi helyzetét illeti, ez sem befolyásolja a szülők szakmaszerzésről alkotott véleményét, hiszen egyaránt fontosnak tartja a jó szakmát a nehéz anyagi körülmények között élő szülők 95 százaléka, valamint az átlagos és a jó anyagiakkal rendelkező szülők 86, illetve 91 százaléka is.
