Wenders filmje után csodájára járnak a japán vécéknek

  • narancs.hu
  • 2024. március 9.

Élet + Mód

Japánban a nyilvános illemhelyeknek is komoly kultúrája van.

Japán modern nyilvános vécéi már régóta lenyűgözik a látogatókat, a fűtött ülőkékért, a bidé funkcióért és az automatikus öblítésért rajongók Tokióban most már vezetett túrákon is megcsodálhatják ezeket a látványosságokat, írja a Guardian nyomán a 444.hu.

Az elmúlt időszakban a nemzetközi érdeklődés is megnőtt az ország nyilvános illemhelyei iránt, köszönhetően Wim Wenders német rendezőnek, akinek Tökéletes napok című filmje esélyes a vasárnapi Oscar-gálán a legjobb nemzetközi film kategóriában.

A film a japán fővárosban élő férfiról, Hirajamáról szól, aki mosdókat takarít. „A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából” – szerepel a leírásban.

Sibuja kerület - ahol a filmben szereplő vécék vannak - hatóságai a nagy figyelmet kihasználva túrákat kínálnak 17, elismert japán építészek által tervezett vécéhez. Két útvonal van, túrákat hetente kétszer tartanak. Tokióban rengeteg nyilvános vécé van, 100 ezer lakosra 53 jut. Ezzel szemben Londonban ugyanennyi lakosra csak 14 illemhely jut.

Filmkritikánk a Tökéletes napokról:

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.