Wenders filmje után csodájára járnak a japán vécéknek

  • narancs.hu
  • 2024. március 9.

Élet + Mód

Japánban a nyilvános illemhelyeknek is komoly kultúrája van.

Japán modern nyilvános vécéi már régóta lenyűgözik a látogatókat, a fűtött ülőkékért, a bidé funkcióért és az automatikus öblítésért rajongók Tokióban most már vezetett túrákon is megcsodálhatják ezeket a látványosságokat, írja a Guardian nyomán a 444.hu.

Az elmúlt időszakban a nemzetközi érdeklődés is megnőtt az ország nyilvános illemhelyei iránt, köszönhetően Wim Wenders német rendezőnek, akinek Tökéletes napok című filmje esélyes a vasárnapi Oscar-gálán a legjobb nemzetközi film kategóriában.

A film a japán fővárosban élő férfiról, Hirajamáról szól, aki mosdókat takarít. „A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából” – szerepel a leírásban.

Sibuja kerület - ahol a filmben szereplő vécék vannak - hatóságai a nagy figyelmet kihasználva túrákat kínálnak 17, elismert japán építészek által tervezett vécéhez. Két útvonal van, túrákat hetente kétszer tartanak. Tokióban rengeteg nyilvános vécé van, 100 ezer lakosra 53 jut. Ezzel szemben Londonban ugyanennyi lakosra csak 14 illemhely jut.

Filmkritikánk a Tökéletes napokról:

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.