Zuckerberg bocsánatot kér

  • narancs.hu
  • 2018. március 26.

Élet + Mód

A Cambridge Analytica-ügy a Facebook eddigi talán legnagyobb botránya. A közösségi oldalt komoly megrázkódtatásként érte a felhasználói adatok kiszivárgásának nyilvánosságra kerülése. A gyanú szerint a Cambridge Analytica kb. 50 millió Facebook-profil adataihoz fért hozzá a felhasználók tudta és beleegyezése nélkül, és ezek elemzését használta fel az amerikai választók politikai nézeteinek monitorozásához, és a Trump-kampány segítéséhez. Bár Zuckerberg sokáig igyekezett nem megszólalni az ügyben, most egy hosszú levélben kért elnézést a felhasználóktól. A bocsánatkérő levelet többek között a Washington Postban, a New York Timesban, a Wall Street Journalban, valamint még hat egyéb, az Egyesült Királyságban kiadott print lapban jelentette meg.

Brian Stelter on Twitter

Facebook took out full page ads in the NYT, WSJ, WashPost, and 6 UK papers today https://t.co/kMA822kTpU

A levél természetesen a Facebook-oldalán is olvasható, amelyben azzal nyit, hogy

„A mi felelősségünk, hogy megvédjük az adataidat. Ha erre nem vagyunk képesek, meg sem érdemeljük azokat.”

 

 

Mint mindig, most is az az ígéret, hogy jobb hellyé teszik a Facebookot. Viszont azt leszögezi Zuckerberg, hogy olyan adatlopásra, mint a Cambridge Analytica esetében, nincs már lehetőség, mert az adatgyűjtést lehetővé tévő kvízappokat korlátozzák. Ezenfelül a jövőben minden olyan alkalmazást megvizsgálnak, amely túl sok információhoz juthat hozzá, és ki fogják tiltani a közösségi oldalról. A felhasználókat pedig értesítik majd, mely appok férhetnek hozzá az adataikhoz.

Persze jó kérdés, hogy mit segít ez a levél: a Facebook mintegy 50 milliárd dollárt veszített piaci értékéből a botrány hatására, nem beszélve a rá váró perek soráról. Mindeközben elindult egy #deletefacebook-mozgalom, amely persze a hasonló versenytársak malmára hajtja a vizet. Akik élve a helyzet adta lehetőséggel, már nemcsak távoli tervként tekintenek az „anti-Facebook” alapítására.

 

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.