A meg nem értés fegyvere

  • Kálmán C. György
  • 2012. január 6.

Első változat

Van egy régi vicc, az egyszerűség kedvéért lerövidítem.

Kohn és Grün elmennek vadászni. Az erdőben észrevesznek egy medvét, Kohn kapja a puskáját, lelövi. Odacipelik az erdei kocsma oldalához, ők meg bemennek áldomást inni. Mire kijönnek, a medve szőrén-szálán eltűnt. Grün megkérdezi: - Kohn, hol a medve? – Milyen medve? – A mi medvénk. – Miféle medvénk? – Elmentünk vadászni, igaz? – Igaz. – Bementünk az erdőbe, igaz? – Igaz. - Megláttál egy medvét, igaz? – Igaz. – És lelőtted, igaz? – Igaz. – Idehoztuk, bementünk inni, és most nincs itt a medve. – Miféle medve?

A megértés nem kikényszeríthető. Ha valakinek az az érdeke, olyanok a képességei, vagy csak egyszerűen szórakozni akar, bármikor megteheti, hogy nem érti meg, amit mondanak neki: eljátssza, vagy tényleg nem érti, ez most mindegy is. Kohn  vagy csak fel akarja bosszantani Grünt, vagy valami stikli van a háttérben, vagy síkhülye. Tehetetlenek vagyunk vele szemben, ha nem érti, hát nem érti, punktum.

Ma remek kis videó került ki a hvg.hu oldalára, amelyben a miniszterelnök nem érti a riporter kérdését, végül valami hasonlóra (de nem a kérdésre) mégiscsak válaszol. Vajon a képességeivel van baj, szórakozik az újságíróval, vagy egyéb célja van? „hvg.hu: Felelősnek tartja-e magát a forintgyengülés miatt? Orbán Viktor: Mármint a jegybankelnök úr? Erről nem nyilatkozott. hvg.hu: Nem. Ön, miniszterelnök úr! Orbán Viktor: Semmilyen személyes felelőssége a jegybank elnöknek nem került szóba a tárgyaláson. hvg.hu: Ön, személy szerint! Orbán Viktor: Az sem.”

Ez az „Az sem” – páratlan trouvaille. Azt a mondatot rövidíti, hogy „Az sem került szóba (a tárgyaláson)”; a miniszterelnök tehát nem azt mondja, hogy nem felelős, azt sem, hogy felelős – csak arról nyilatkozik, hogy ez nem került szóba. Ami az ő felelősségétől teljesen független esemény.

Ha kérdezik, nem érti; ha válaszol, nem a kérdésre. Fent – Kohn esetében – vázoltam három lehetőséget.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.