Egy kis csendet

  • Kálmán C. György
  • 2012. január 11.

Első változat

Azért ezeket az ellenzéki politikusokat sem értem. Nem értem, miért nem lehet olykor kicsit csendben lenni, kérdésekre nem (vagy nagyon megfontoltan) válaszolni – egyáltalán, nagyon meggondolni minden nyilatkozatot.

(A kormánypárt kicsit más kérdés. Részint hozzá vagyunk szokva az eszement hülyeségeikhez, részint úgysem kérdez vissza senki, részint a hazudozás második természetükké vált már régen, részint keveseknek van az átgondoláshoz szükséges, kellően kifejlett szervük, ebbe már beletörődtünk.)

Tegnapelőtt például az MSZP-s Tukacs István azon mélázott, hogy Fellegi miniszter felemelt karral, lábhoz tett fegyverrel közeledik – szégyenszemre – az IMF-hez, valamint hogy lám, látványosan elbukott a szabadságharc, aminek megnyerésére soha semmi esély nem volt. Erre vajon mi szükség volt? Miért kellett ezt a bölcs gondolatmenetet szabadjára engedni? Minek azon gúnyolódni, arra tenni epés megjegyzést, ami az egyetlen értelmes, racionális cselekedet az adott esetben: igenis fület-farkat behúzni, megalázkodni és bocsánatért esedezni – hát nem ezt várta az ellenzék (és mindenki, aki aggódik a hazájáért) hónapok óta? Hát feltétlenül kommentálni kell Fellegi (és a kormány) kétségkívül kevéssé dicső, nemigen felemelő, de ésszerű és remélhetőleg hatékony tetteit? Legfeljebb egy „na, végre” az, amit ez érdemel – szarkazmust a legkevésbé. És különösen furcsán kapcsolódik ide a „szabadságharc” emlegetése – még ha értjük is, hogy a képviselő nyilván metsző iróniát szeretett volna érvényesíteni, ahogyan ez elhangzott, mégis a tragikus bukás mozzanata emelődött ki. Mind a miniszteren való élcelődéssel, mind az elbukott küzdelem felemlegetésével a kormánypárt hívei, szavazói, szimpatizánsai szája íze szerint beszél. Részben olyasvalamit tesz szóvá, ami (kivételesen) nyilvánvalóan helyes, részben pedig a szent szabadságküzdelem frazeológiájának látszik bedőlni, ahonnan pedig nincs jó kiút.

Schiffer András is jobban tette volna, ha csendben marad, vagy legalábbis nem tér ki arra a kérdésre, hogy összefogna-e az MSZP-vel. Teljesen mindegy, hogy erről mit gondol, az is, hogy ezzel ki mennyire ért egyet – ez egyszerűen pillanatnyilag nem kérdés. Nagyon téved Schiffer, ha azt hiszi, hogy a választópolgár emiatt rágja véresre a körmét viharos, álmatlan éjszakákon – bőven ráérünk ennek fejtegetésére (az igenre vagy a nemre) a választások idején. Az sem igaz, hogy azon múlik az LMP elfogadottsága vagy elutasítása, hogy (most) mit mond erről a pártelnök; viszont a nagyon határozott elutasítással sok ellenséget sikerülhet (talán már sikerült is) szereznie. Nem lett volna elég arról beszélni, hogy miért akarja az LMP leváltani a kormányt, mit akar a jelenlegi rendszer helyett, és így tovább? Miért kell többet (és vitathatót, megosztót, erős ellen- és rokonszenveket keltőt) mondani, mint ami feltétlenül szükséges?

Hosszabb meggondolás, kevesebb duma, ha szabad kérnem. Kicsit több csend.

Figyelmébe ajánljuk

A tudatlanság hatalma

  • - turcsányi -

A Leidseplein (Leiden tér) Amszterdam kitüntetett helye, valaha ide futott be a leideni út, ma turisták éjjel-nappali gyülekezőhelye, fények és nyüzsgés, a létező világok legjobbika, kábé száz méterre innen lőtték fejbe 2021 nyarán Peter R. de Vriest, az ország egyik vezető bűnügyi újságíróját, aki épp egy híres maffiaper koronatanújának volt a tanácsadója.

A levegőben

Magyarországon elképzelhetetlen a zsigeri gyűlölet, amely a francia rendőröket övezi különféle (elsősorban, de nem kizárólag) szélsőbaloldali eszmék hívei közt.

Úgyszólván páratlan

Mivel itthon a téma jószerivel a futottak még kategóriájába sem tartozik, megemlítenénk, hogy jövő vasárnap rendezik Romániában az államfőválasztás megismételt első fordulóját. (A második menet, már ha semmi nem jön közbe, május 18-án lesz.)

Elfogytak az ötletek

A miniszterelnök minden évben tiszteletét teszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító konferenciáján – az idén ezt március 7-én tartották. A szokásos menetrend szerint a kamara elnöke, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke is szólnak a meghívottakhoz – s bár 2021 óta Matolcsy György már nem tűnt fel az emelvényen, Varga Mihály most igen.

Mindenki ellenzékben

Egy évvel az országgyűlési választások előtt a 15 éve kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz kapkod, híres-hírhedt kommunikációja csak követni képes Magyar Péterét. A kormánypárt gyarapodó aljasságaival leginkább a már sokszor legyőzött parlamenti ellenzék foglalkozik.