Wittner Nagy Imréről

Amiről nem

  • Kálmán C. György
  • 2011. november 29.

Első változat

Wittner Mária szerint Nagy Imre gyáva volt - hát, erről nem érdemes írni. Majdnem semmit

Vannak kedves súgóim, akik ötleteket meg tanácsokat adnak, hogy miről is kéne írnom ezen a blogon (holott még alig indult meg) (vagy bárhol máshol, ahová írhatnék). Ilyenkor általában lebeszélem magam, ha tehát valakinek javaslata volna, legjobb, ha nem mondja, akkor talán mégiscsak megírom.

Most például nem írok, csakazértsem, Wittner Máriáról, aki újabban gyávának nevezte Nagy Imrét, és azt javasolta, hogy a kivégzett miniszterelnökről elnevezett díjat szüntessék meg. Pedig kaptam hozzá anyagot is – ezt mondta Wittner egy – ha jól látom, 2001-es – interjújában:

 

„Azzal, hogy Nagy Imrét ott hagyták a 301-es parcellában, mert a lánya nem engedte áttenni a díszsírhelyre, azzal, hogy ott maradt a fegyveresek között, akkor vált igazán 1956 – most már általunk is elfogadott – miniszterelnökévé. Ma már mondhatjuk, hogy Nagy Imre a fegyveres harcosok miniszterelnöke is volt. Azt hiszem, Nagy Imre június 16-án vált igazán mártírrá, átérzetten és elfogadottan mártírrá. Annak idején voltak olyan hangok, hogy na és, kivégezték a Rajkot is, de ma már nem hiszem, hogy ilyen felhangokat hallani lehetne Nagy Imrével kapcsolatban. Ha valaki esetleg az ellenkezőjét állítja, az igazságtalan. Egyforma volt a hóhérunk, egyformák és névtelenek sírjaink, még a kivégzés formája is egyforma volt. Kötél.”

 

És most meg, ugye, egészen mást mond.

Nem vagyok a tolerancia bajnoka, nem bocsátok meg mindig mindenkinek, de Wittner Mária szerintem nem vehető komolyan. Elég idős is már, sose az eszéért szerette, aki szerette, és ha nem ő áll elő ezzel az agyatlan hülyeséggel (hogy Nagy Imre gyáva lett volna), akkor – finomabb megfogalmazással bár – megtette volna valaki más. Ne higgyük azt, hogy Wittner mozgatja pártját (vagy frakcióját), ő csak olykor kapóra jön (máskor meg kínos perceket okoz). Mást mond most, mint tíz éve? Hát, istenkém. Nem ő az egyetlen. És ráadásul ő egyetlen ember megítélését tekintve változtatott radikálisan a véleményén, nem a demokrácia mibenlétéről vagy a törvénykezés alapvető szabályairól gondol mást (már ha valaha is gondolt bármit ezekről). És, ismétlem, idős: nem biztos, hogy ugyanúgy kérhető számon minden szava, mint ifjabb társain.

Amúgy is: ha láttuk, hogy Wittner miket művelt és mondott az elmúlt években, nem egészen váratlan, amivel most előállt. A Magyar Gárda zászlóanyja (vagy micsoda) ugyan miért is kedvelné a kommunista múltú Nagy Imrét? Az, aki hajmeresztő és eléggé zavaros nyilatkozatokkal áll elő újra meg újra, miért volna a következetesség bajnoka?

Szóval, nem akarok írni Wittnerről. Annyi más bajunk van.

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.