Egyetemi levelek

  • Kálmán C. György
  • 2013. február 26.

Első változat

Elképzelt levelek a princetoni és a cambridge-i egyetemek felelős vezetőitől, a múlt század derekáról.

Princeton, 1944. március 14.

 

Tisztelt Professzor Úr, kedves Albert,

engedd meg, hogy őszinte jókívánságaimat fejezzem ki 65. születésnapod alkalmából. További munkádhoz sok sikert kívánok, erőt, egészséget a nyugdíjas évekre.

Tudniillik, kedves Albert, be kell látnod, hogy a hatalmas világégés közepén, amikor nemzetünkre hihetetlen anyagi terhek nehezednek, és a felsőoktatás súlyos válságba került a szörnyű magas háborús kiadások miatt, az olyan tudományterületeken, mint az elméleti fizika és hasonlók, intézetünk is komoly megszorításokra kényszerül. Mivel – szerencsére jó egészségben – megérted ezt a szép magas kort, amikor mindenkinek el kell mennie nyugállományba, arra kényszerülünk, hogy az egész egyetemi szférát érintő átalakításoknak megfelelően Téged is nyugdíjba küldjünk.

Remélem, megérted ezt a számunkra is fájdalmas lépést, és találsz magadnak nyugodalmas, szórakoztató elfoglaltságot a jövőben,

amihez nagy kitartást kívánok,

dékán

 

 

Cambridge, 1939. január 23.

 

Tisztelt Előadó Úr, kedves Ludwig,

Önt egyetemünk előadóként alkalmazza, miután több jeles professzor elismerően nyilatkozott az Ön tevékenységéről. Mindazonáltal sajnálattal kell megállapítanom, hogy sem publikációs mutatói, sem rendszeres jelenléte az egyetemen nem teszik lehetővé, hogy Önt továbbra is foglalkoztassuk. Bizonyára Ön is tudja, hogy felsőoktatásunk nagy átalakulás kezdetén van, és a küszöbön álló háború elsősorban a gyakorlati hasznot hozó tudományágaknak kedvez – a filozófiának semmi esetre sem.

Ezért nyomatékosan felkérem, hogy f. hó 30-ig írásban kérvényezze határozatlan ideig tartó fizetés nélküli szabadságát. Az engedélyt meg fogom adni.

 

Tisztelettel,

 

rektor

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.