Jókedvünk tele

  • Kálmán C. György
  • 2011. december 22.

Első változat

Már az új kormány hatalomba kerülése idején is azt mondtam, most sem tudok mást: sokat fogunk röhögni. És tényleg, sokat röhögünk. Nem állítom, hogy a szocialisták-szabaddemokraták idején ne lett volna semmi röhögnivaló, de azért a mi hazai konzervatívjaink páratlan rekeszizom-csiklandozó vegyülékeket képesek szervírozni.

Pátosszal átitatott nagyképűség, szenteskedéssel nyakonöntött pitiánerség, közgazdasági katyvaszba bugyolált nettó butaság, fantaszta víziókkal spékelt nyárspolgári szűklátókörűség, és így tovább – a sor folytatható, új és új röhögnivalókkal szembesülünk naponta, amik persze egyúttal a felháborodásnak is alkalmas tárgyai. És ugyanakkor (vagy közvetlenül azelőtt/azután), amikor hápogunk, kiakadunk és kétségbeesve dühöngünk, alkalom nyílik a jóízű hangos hahotára. Azért lássuk be, amiben élünk, minden további minősítés mellett, roppant mulatságos

 

De a nevetést a hatalom rosszul viseli. Nagyon ingerült lesz, ha kiröhögik, mert akkor nem félnek tőle eléggé, és mert nem is tud erre megfelelően reagálni. Legfeljebb úgy, hogy megpróbálja kiiktatni a széles vigyort – ha a röhögőket és röhögtetőket nem tudja is, megpróbálja a körülményeket úgy alakítani, hogy kevesebb esély legyen a kacajra. Minél kevesebbet és nagyon szigorú korlátok között kommunikál, minél több mindent titkosít vagy korlátozza a nyilvánosságot, és komoran összevonja a szemöldökét, ha bárki viccet akar csinálni belőle.

 

Most például Kövér László, a Parlament elnöke nagyon felbosszankodott azon, hogy az Index újságírói „súlyosan megsértették az Országház és az Országgyűlés méltóságát”, amikor vicces(nek szánt) dalocskát adtak elő egy videóban. Olyannyira felháborodott, hogy rögvest ki is tiltotta őket a T. Házból.  Ami persze – megintcsak – egyszerre felháborító és ellenállhatatlanul mulatságos.

 

Arról is írni kell majd egyszer, hogy vajon egyenlően van-e elosztva a humorérzék jobb és baloldalon (vagy a kormány mellett és ellene állók körében); vajon nem bennem van-e a hiba, amikor alig-alig látom felcsillanni a humort a kormánypárt oldalán? Persze nagyon sok gagyi, ócska, csak indulatot tükröző, humorosnak szánt megnyilvánulás olvasható a „ballib” (a jelenlegi konzervatív-jobboldali-keresztény hatalommal szembeszegülő) oldalon, de végeredményben még mindig sokkal szellemesebbek, derűsebbek, mulatságosabbak a reakciók (a Facebook-bejegyzésektől a blogokon át a szeriőz újságok publicisztikáiig), mint a kormánypárti oldalon. Amiről most kellene írnom, az Index kis videó-jegyzete, nem tartozik a legjobbak közé, de nem is valami nagy leleplezés a célja, csak apró érdekességeket, kis vicces elemeket emel ki az Országgyűlés munkájából – és van egy kis énekelgetés, elég zagyva,de igazán ártalmatlan szöveggel. Talán az a baj vele, hogy díszletként (és kellékként) használja a Szent Magyar Országgyűlés helyszíneit és berendezését.

 

Az Kövér László nagy tévedése, hogy közvetlen összefüggésbe hozza az Országgyűlés kiröhögését az Országgyűlés helyszínén felvett képekkel – holott e kettőnek semmi köze egymáshoz. Bátran, tele szájjal, földön fetrengve lehet vihogni a méltóságos népképviseleti szerven minden helyszíni felvétel nélkül is – talán még zavarja is tisztánlátásunkat, ha esendő, egészen ember-szerű, kis hibákkal és esetleg jó tulajdonságokkal is rendelkező alakokat látunk, amíg a bődületes baromságokon, felháborító tahóságokon, elképesztő szemtelenségeken nevetünk. Ha legközelebb olyan videót látunk, amely az első pillanattól az utolsóig sötétséget (vagy festői tájképeket, netán megyei másodosztályú billiárdversenyt) ábrázol, és közben megtudjuk (vagy akár csak elképzeljük), mi (nem) folyik a magyar Parlamentben – hát, csorogni fog a könnyünk (stb.) a nevetéstől.

 

Meglehet, ezt hisztérikus hahotának is lehet nevezni. Mint aki a vesztét érzi.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.