Nyugi

  • Kálmán C. György
  • 2013. március 24.

Első változat

Mondjuk, egy közép-európai kis országról rendkívül rosszindulatú, téves értesülésekre alapozott, hazug és torzító kis rajzfilmet készít egy nagy nyugat-európai ország televíziója, és leadja a gyerekeknek szánt híradójában. Mi történik?

Mindenki tudja, mire gondolok. A Németországban vetített filmecskére, amely arról szól, hogy a médiahelyzet és az alkotmányozás furcsaságai miatt az Európai Unió piros lapot mutat Magyarországnak.

Nos, ha ez a „közép-európai kis ország”, amit fentebb emlegettem, éppen Magyarország, akkor az történik, hogy először a Külügyminisztérium és annak szóvivője éles szavakkal ítéli el a gaz ármányt, kikéri magának, felháborodik és igazságot követel hazánknak. S ha ez sem elég ahhoz, hogy a gyermekhíradó készítői (és, per extensionem, a német újságíró-társadalom, a szövetségi külügyminisztérium, a Német Szövetségi Köztársaság [na, ezek még mindig így nevezik magukat] és az Európai Unió) inukba szállt bátorsággal esedezzenek bocsánatért, akkor megszólal maga a magyar miniszterelnök, nyomatékkal, egyenesen gyermekeken elkövetett agymosásnak nevezve a történteket.

Ne is részletezzük, hogy erre mi a nyilvános és a publikum számára nem látható válasz. A külügyről is, a miniszterelnökről is meglesz mindenkinek a véleménye, és a filmet összehasonlíthatatlanul többen nézik meg itthon és szerte a világon, mint készítőik bármikor remélni merték volna.

Tegyük fel továbbra is, hogy a rajzfilm rendkívül rosszindulatú, téves értesülésekre alapozott, hazug és torzító – mi történne ezzel szemben N-ben (ez ugyancsak kis közép-európai ország, az N, mondjuk, a normális rövidítése)? Az, hogy a Külügyminisztérium egyik osztályvezető-helyettese, miután az újságírók hada régóta unszolja már, hogy kommentálja a gyerektévében bemutatott filmet, kinyög valami ironikus mondatot. És semmi több. A miniszterelnöknek esze ágában sincs megszólalni, ha mégis megkérdezik, az illetékes osztályvezető-helyetteshez utasítja az újságírót.

Mert ebben az N-ben úgy gondolják, ennyit elvisel az ország, a méltánytalanságot le lehet nyelni, az igazságtalanságot nem kell mindig megtorolni. Néha megéri nem hepciáskodni. Legalább nevetségesek nem leszünk.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.