Boglya csárda – Sukoró

  • kertész lesek
  • 2016. szeptember 9.

Ételhordó

Az átlagos túrógombóc öröme

A Velencei-tó északi felén lévő község nem mondható üdülőtelepnek. A vízparton a nád az úr, a faluközpont meg a hegytetőn áll, onnan csak nézni lehet a tavat. Ez persze nem hátrány, hisz a Velencén vagy Agárdon megszokott nyüzsgés helyett itt béke honol, Sukorót maximum a természetjárók veszik célba, és ők sincsenek sokan: a csodálatos Velencei-hegység méltatlanul mellőzött terepnek számít.

false

Ennek megfelelően a vendéglátóipar sem nagyon nyomul, a nemrégiben felújított (leműkövezett) Fő tér közelében mindössze egyetlen helyre térhetünk be. A Boglya csárda külsőre pont olyan, mint a neve: merészséget, de magyarosch megoldásokat is mellőző vendéglő, kellemes terasszal, autentikusnak tűnő bútorokkal, nádfedéllel. Meglepő, hogy majdnem tele van szombat délután, de ezzel vége is a kiszámíthatatlanságnak.

Az étlapon természetesen csupa „jóféle magyar étel”. Nyírségi gombóclevessel (600 Ft/csésze) csapunk a közepükbe. A leves a túlzott tejfölözés ellenére sem rossz, a krumpligombóc szinte tökéletes, viszont a hozzáadott pulykahúsnak a tárkonyos fűszerezéstől sincs íze, és még kicsit rágós is. A velencei aprópecsenyére (1450 Ft) viszont az ellenkezője áll. A hús még hagyján, de az egész ehetetlenül sós (biztos ez adja a helyi jelleget) – amúgy szimpla brassóival van dolgunk. Ahogy a Sukoró pecsenye (1450 Ft) esetében meg párizsi szelettel. Az sem lenne rossz, ám itt az eddigiek ellenkezőjét, az ízesítés teljes hiányát tapasztaljuk, s ugyanezt mondhatjuk a túlságosan puhára főtt rizsköretről (450 Ft), de még a paradicsomsalátáról is (650 Ft), pedig az ecetben áll, és hagyma van rajta.

Csoda, hogy ezek után a teljesen átlagos túrógombócnak (700 Ft) is úgy tudunk örülni, mint valami ritka ínyencfalatnak?

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.