Macesz huszár

  • ételhordó
  • 2013. november 15.

Ételhordó

Tizenhat éve, hogy először felkerestük a Kazinczy utca és a Dob utca sarkán álló éttermet (lásd: Kacsa és egyéb disznóságok, Magyar Narancs, 1997. május 15.), amit akkor és előtte sokáig Kiskacsának neveztek. Utána viszont - nem miattunk - elég hamar leáldozott a csillaga, helyette nyitották meg a Kőlevest, ami eléggé felkapott hely volt. Vagy mégsem?

 

false

Nemrég ismét profilváltás volt. A Macesz Huszár zsidó bisztróként (pontosabban jewish bistrónak) definiálja magát, mégsem kóser. "Csinálhatok például kóser kínai konyhát is, ha betartom az előírásokat, és kínai ételeket főzök" - nyilatkozott a tulaj, és ebben tényleg lehet valami. De a Macesz Huszár sokkal szerényebb is, mint, mondjuk, a Bock vagy egyéb, magát bisztrónak nevező prémium kategóriás vendéglátóhely. A Kőleveshez képest nem lett előkelőbb a berendezés, épp ellenkezőleg. Amolyan kockás terítős nagyiétkezője hangulat a jellemző, csak sokkal több asztal van.

A zsidó tojás (1290 Ft) sűrű és igen laktató, az étlap szerint májat is tesznek bele, de a hagyma eléggé lenyomja a többi ízt, így legfeljebb sejtéseink lehetnek az összetevőket illetően. A kétszemélyesnek is mondható, fazékban érkező és teniszlabda méretű maceszgombóccal bélelt húslevesből (1190 Ft) a hús, a főtt marha a legemlékezetesebb. Szilárdsága a lehető legideálisabb, nincsenek rajta kellemetlen kiegészítők, ha nem lenne csíkokra vágva, mustárral vagy egresszósszal a csodák kapuját tudná megnyitni. Most is közel járunk az efféle bebocsátáshoz, a leves és a sárgarépa teljesen rendben van, az egyébként korrekt gombóccal viszont pont úgy járunk, mint előbb a tojással. A különbség az, hogy itt nem a hagyma, hanem a bazsalikom, ami jóval több a kelleténél.

A Macesz Huszár burgerre (2650 Ft) viszont tényleg nem mondhatunk semmi rosszat. Kezdjük a körettel! Ha mindenhol ilyen hasábburgonyát adnának, még a berberek is ezt választanák a kuszkusz helyett. De az igazi különlegesség a burger. Igaz, hogy libából készült, de azt a bizonyos, semmivel nem összetéveszthető "szárnyasmellékízt" (amiért persze rengetegen odavannak) egyáltalán nem fedezzük fel benne. Jó a friss zöldséges töltelék, bírjuk, hogy zsemlye helyett mákos barheszbe tették a cuccot.

Mi mással zárnánk a sort, mint flódnival (1190 Ft)? Ötből három csillagot adnánk érte - ettünk jobbat és rosszabbat is. Kissé kevés a mák, kissé sok a dió.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.