étel, hordó

Input

  • ételhordó
  • 2020. január 5.

Ételhordó

Ki emlékszik rá, hogy a Ráday utca volt egykor a feltörekvő magyar vendéglátás reményteli sugárútja? Ma már az is a feledés homályába vész, hogy később Bermuda-háromszöggé vált, ahol nem hajók és repülőgépek tűntek el, hanem jelentős összegek a palira vett turisták bankszámláiról. De a leszálló ág megtörni látszik: jövőre lesz tíz éve, hogy az első Michelin-csillagos magyar étterem itt vert tanyát, és azóta is itt van; azt sem mondhatnánk, hogy csökkent volna az egységek száma, újabbak nyíltak a megunt régiek helyén, miközben a Ráday utca konszolidálódott, és „beállt arra a szintre”, ahol nincsenek elvárások, nincs rongyrázás. Persze így a nyüzsgés szerényebb, de egyértelmű, hogy még mindig megéri itt vendéglőt nyitni.

Már a „történet” kezdetén is a Kálvin térhez közelebb eső helyek pörögtek, a Kinizsi utca környékén kezdődött a kocsmásodás, kávézósodás. Most sincs másképp ez, így a Biblia utca sarkán álló, közelmúltban nyílt Input lehet a szabályt erősítő kivétel. S azért is, mert vendégek kedden, kora este is szép számmal vannak, és nemcsak a külföldiek.

A gyömbéres sütőtökkrémleves fűszeres tökmaggal (1490 Ft) természetesen krémes, de azontúl is vannak jó tulajdonságai, édessége pont elég, és a rácsurgatott tökmagolaj is jót tesz neki. A tökmag már kevésbé. Nemhogy nem fűszeres, de még csak nem is sós, mintha nemrég szórtak volna rá egy adagot a közérti zacsekból, pedig igazán megspórolhatták volna. A kakukkfüves-vargányás fusilli (2990 Ft) tésztának 5 csillagos, a kakukkfű is telitalálat, kár, hogy gombával szűkmarkúak voltak. Pedig ha ugyanennyi sót több gombára szórnak, az íze is kiegyensúlyozottabb lett volna. Ellenben a vaddisznópörkölt diós nudlival nevet viselő összeállításra (4190 Ft; képünkön) csak a legjobbakat mondhatjuk. A szinte hibátlan húsárut a szokásoktól eltérően nem kockázták le, hanem korong alakúra formázták, amitől ha jobb nem is, de mindenképpen szebb lett. A barnamártás, a diós nudli tökéletes hozzá, legalábbis ez a diós nudli: kicsit megégett, ropogós végekkel, durvára őrölt dióval. Nekünk kissé tömény az ugyancsak csodaszép belga csokoládétorta (1590 Ft), de bármelyik cukrászdának dicsőségére válna.

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.