Pagony

  • kertész lesek
  • 2013. augusztus 30.

Ételhordó

Romkocsma a pancsolóban? Az Ételhordó munkatársa nem ismer lehetetlent, s megfejti a rejtélyt.

Csak a nagyon idősek emlékeznek arra, hogy a Gellért fürdő valaha nem számított olyan menőnek, mint manapság. Az ötvenes évek elejétől a hatvanas évek végéig tartott ez a korszak, átlagos strandárakkal és közönséggel, aztán bezárták az egészet, és hosszú szünet követett.
Amikor a hetvenes évek végén újra megnyílt, már egyértelműen luxuskategóriásnak számított. Nem vennénk rá mérget, de emlékeink szerint 1985-ben az albertfalvai strandra 20, a Lukácsba 30, a Gellértbe viszont 150 forint volt a belépő.

false

Mindez azért kívánkozik ide, mert az akkori felújítás során a Kemenes utca túloldalán egy vízi gyerekparadicsomot is felhúztak, amit aluljáró kötött össze a fürdővel. Vagyis hiába ostromolták a jegyárak a csillagos eget, az alapkoncepcióban továbbra is szerepelt a családi kikapcsolódás. Ezt azonban elég hamar el lehetett felejteni, míg a gazdag magyar családok inkább a jugó tengerparton vagy balatoni nyaralójukban bekkelték ki a kánikulát, a Gellértet főleg nyugati playboyok és reumások vették birtokba, nekik viszont semmi szükségük nem volt pancsolóra.

Ám idén nyáron életet lehelt a gyerekmedencékbe régi pajtásunk, a vendéglátóipar. Pagony néven nyitottak itt egy kvázi romkocsmát (egyáltalán nem lepusztult, de ettől még használaton kívüli ingatlan), kerthelyiséget, nevezzük, aminek akarjuk. Az biztos, hogy ilyen még nem volt: asztalok a medencék körül és az üres medencékben, a bejáratnál tollaslabdapálya, ha pedig valakinek nagyon melege van, igénybe veheti a zuhanyozót.

Enni is lehet.

A naponta változó étlapot a kevés, de emlékezetes jegyében állították össze, levesek, burgerek, saláták, de azért komolyabb dolgok is készülnek. Hideg gyümölcslevessel (800 Ft) indítunk, összetétele egyáltalán nem a szokásos: a sárgadinnye és a szeder igazán élvezetes, az már kevésbe, hogy a hűtést két hatalmas jégkockával intézték el, és mivel a leves amúgy egyáltalán nem hideg, érdekes hőtani megfigyeléseket végezhetünk falatozás közben. A camembertburger (1500 Ft) egyértelműen vega-betevő, a sajt kiváló, a szószok és saláták nemkülönben, ám a legemlékezetesebb a zsemlye, amit házilag állítanak elő. A kacsamájhab (1200 Ft) is rendben van, bár lehet, hogy némi plusz fűszeres izgalom nem ártana neki. A brazil hátszín feketeribizlis mustárral (3100 Ft) úgyszintén ügyes, bár a mi ízlésünknek cseppet zsíros, a különleges mustár pedig ördögien csípős. Viszont külön dicséretet érdemel a mellékelt rósejbni, ami egyúttal reménysugár: mégis érdemes sült krumplit fogyasztani magyar vendéglátóhelyen.

A desszertnek kért bajor krém gesztenyehabbal (800 Ft) bármilyen jóvágású fagylaltnak versenytársa lehetne a fülledt estén, olyan könnyű, szinte száll - el sem hisszük, hogy legfontosabb alkotórészei a tojás, a tej és a cukor, mert inkább napfényre, felhőre és harmatra tippelnénk.

Azt viszont bármiben lefogadnánk, hogy a Pagony az idei nyár legeredetibb vendéglátóhelye - konyhával vagy a nélkül.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.