Ködmön – Eger

  • kertész lesek
  • 2015. október 9.

Ételhordó

Ritka kedves pincér az eredeti bulinegyedben.

Az egri Szépasszonyvölgy olyan hely, ahol senki nem lepődik meg a négykézláb közlekedőkön. Itt már akkor bulinegyed volt, amikor nemhogy a Kazinczy utca, de még Kazinczy sem létezett. Noha a pincesor gazdái mindent megtesznek a kulturált szórakozás és italozás érdekében, olykor csak becsúszik egy-egy kivételt erősítő szabály. „A meglévő információk szerint kezdetben csak hangosan vitatkoztak a haragosok, amit később ütésváltás követett, amelybe többen is becsatlakoztak. A rendőrség legfrissebb tájékoztatása szerint a vasárnapi Szépasszonyvölgyben történt esetnek nincsenek sérültjei” – olvassuk az idei, áprilisi keltezésű rendőrségi híradást, de nem hisszük egy szavát sem. A szép szeptemberi vasárnapon olyan békés itt minden, hogy azt is kizárt dolognak tartanánk, hogy valaki hangoskodni kezdjen. Még hogy ütésváltás!

false

A számtalan pince és borozó mellett vendéglőből sem áll rosszul a Szépasszonyvölgy, és mivel senki nem ajánlott semmit, a legközelebbit vesszük célba. Úgy hívják, hogy Ködmön, ráadásul csárda, ajánlójukból az is kiderül, hogy „levéltári adatok szerint már az 1778-as években is ezen a helyen állt”. Persze nem az, ami most, hiszen „az évek során az étterem többször megújult, megmaradtak azonban a magyar gasztronómiára jellemző ízek, alapanyagok, a magyaros hangulat és az itt dolgozók töretlen vendégszeretete”.

Az utóbbit azonnal igazolhatjuk, ritka kedves pincérrel van dolgunk.

Az étlapon túlnyomórészt tényleg a „magyar gasztronómiára jellemző” fogásokat látunk. A legényfogó levessel (890 Ft) teljesen meg lennénk elégedve, ha korábban nem olvastunk volna több olyan receptet is, amelyben a máj és a galuska vagy a borjúhús és a sertéscsont is a hozzávalók közt szerepel. Nos, ez egy sima tárkonyos raguleves, annak kiváló, de azért nem nagy szám. Viszont a disznóval már semmi bajunk! A nagyszerűen panírozott (ezt is megéltük!) sertésszűzhengerekhez (2350 Ft) a sonka és a (nem folyós!) sajt is passzol, gondolta a fene, hogy egy ilyen szakácsipari rutinmunkát rendesen is meg lehet csinálni. Az pedig tényleg megható, hogy a manifeszt magyarkodás ellenére sem próbálják „jóféle” hazai sügérnek vagy süllőnek eladni a halat: a mandulás fogasfilé (2390 Ft) elé tisztességgel odabiggyesztették, hogy „Viktória-tavi” – éttermeink többségében általában nincs ennyire részletes tájékoztatás. Amúgy semmi bajunk a cuccal, rendesen elkészítették, szépen tálalták.

Mákos palacsintával (600 Ft) búcsúzunk, se nem jó, se nem rossz, utána úgy nézünk ki, mint a vicsorgó motoros, ha a muslicákkal találkozik.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.