Ködmön – Eger

  • kertész lesek
  • 2015. október 9.

Ételhordó

Ritka kedves pincér az eredeti bulinegyedben.

Az egri Szépasszonyvölgy olyan hely, ahol senki nem lepődik meg a négykézláb közlekedőkön. Itt már akkor bulinegyed volt, amikor nemhogy a Kazinczy utca, de még Kazinczy sem létezett. Noha a pincesor gazdái mindent megtesznek a kulturált szórakozás és italozás érdekében, olykor csak becsúszik egy-egy kivételt erősítő szabály. „A meglévő információk szerint kezdetben csak hangosan vitatkoztak a haragosok, amit később ütésváltás követett, amelybe többen is becsatlakoztak. A rendőrség legfrissebb tájékoztatása szerint a vasárnapi Szépasszonyvölgyben történt esetnek nincsenek sérültjei” – olvassuk az idei, áprilisi keltezésű rendőrségi híradást, de nem hisszük egy szavát sem. A szép szeptemberi vasárnapon olyan békés itt minden, hogy azt is kizárt dolognak tartanánk, hogy valaki hangoskodni kezdjen. Még hogy ütésváltás!

false

A számtalan pince és borozó mellett vendéglőből sem áll rosszul a Szépasszonyvölgy, és mivel senki nem ajánlott semmit, a legközelebbit vesszük célba. Úgy hívják, hogy Ködmön, ráadásul csárda, ajánlójukból az is kiderül, hogy „levéltári adatok szerint már az 1778-as években is ezen a helyen állt”. Persze nem az, ami most, hiszen „az évek során az étterem többször megújult, megmaradtak azonban a magyar gasztronómiára jellemző ízek, alapanyagok, a magyaros hangulat és az itt dolgozók töretlen vendégszeretete”.

Az utóbbit azonnal igazolhatjuk, ritka kedves pincérrel van dolgunk.

Az étlapon túlnyomórészt tényleg a „magyar gasztronómiára jellemző” fogásokat látunk. A legényfogó levessel (890 Ft) teljesen meg lennénk elégedve, ha korábban nem olvastunk volna több olyan receptet is, amelyben a máj és a galuska vagy a borjúhús és a sertéscsont is a hozzávalók közt szerepel. Nos, ez egy sima tárkonyos raguleves, annak kiváló, de azért nem nagy szám. Viszont a disznóval már semmi bajunk! A nagyszerűen panírozott (ezt is megéltük!) sertésszűzhengerekhez (2350 Ft) a sonka és a (nem folyós!) sajt is passzol, gondolta a fene, hogy egy ilyen szakácsipari rutinmunkát rendesen is meg lehet csinálni. Az pedig tényleg megható, hogy a manifeszt magyarkodás ellenére sem próbálják „jóféle” hazai sügérnek vagy süllőnek eladni a halat: a mandulás fogasfilé (2390 Ft) elé tisztességgel odabiggyesztették, hogy „Viktória-tavi” – éttermeink többségében általában nincs ennyire részletes tájékoztatás. Amúgy semmi bajunk a cuccal, rendesen elkészítették, szépen tálalták.

Mákos palacsintával (600 Ft) búcsúzunk, se nem jó, se nem rossz, utána úgy nézünk ki, mint a vicsorgó motoros, ha a muslicákkal találkozik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.