Kevés lehangolóbb hely van a Boráros térnél. Lehangoló volt 1937-ben, a Petőfi (akkor: Horthy) híd megnyitása után, mert ettől kezdve itt vált ketté a belváros és az ipari övezet, és lehangoló most is, pedig hosszú évek óta luxuslakóházak szegélyezik a Soroksári út Duna-parti szakaszát. De mintha ott sem lennének. Lenyomja őket a városközepi autópálya, az egykor barátságosnak szánt, ám végtelenül nyomasztó aluljáró, a mocskos lépcsőzet a hídra. Mondanunk sem kell, hogy e szürkületi zónában a vendéglátás mindenféle büfékben és talponállókban mutatkozik, de pont itt ne lenne szabályt erősítő kivétel? S hol van már a Lordok Háza?
| ||
A Liliom utca sarkán lévő helyet korábban megjegyeztük, a Cöxpôn nevű klub működött itt az évtizedfordulón, s annyira elütött a környezetétől, hogy már az felért egy LSD-trippel, ha valaki bekukucskált a kirakatán. Jó kis helyként emlegették, közönség is volt, de nem csináltak nyarat. A környék nem vált bulinegyeddé, a Cöxpôn magányos szigetként hirdette egy darabig, hogy itt csak ez az egy lehetőség van, aztán lehúzták a redőnyt.
Ilyenkor a leggyakrabban újabb kínai büfé nyílik, és azon sem lepődnénk meg, ha a szomszédos kocsmák közönsége így is könyvelte volna el a Tom Yum bisztró nyitását – a Távol-Kelet az Távol-Kelet –, bár egy thai éttermet lekínaizni felér a románozással. Egy bisztrót, pontosabban önkiszolgálót is. A Tom Yumban a pultnál kell rendelni és fizetni, kapunk egy számot, majd miután kihúzzák (kiírják egy képernyőre), mehetünk a látványkonyha pultjához a tálcával. A paw pia thawt (1490 Ft) csak ránézésre olyan, mint a tavaszi tekercs a kínaiban; nem csak az íze, a bundája is. Ropog, egy cseppet sem olajos, és a zöldségeket sem érezzük „fáradtnak”. A csirkés tom kaa leves (1290 Ft), amelynek a kókusztej, a lime és a hagyma a fő összetevői, is nagyon klassz, ezért különösen sajnáljuk, hogy csirkével kértük, mert az szinte gumiszerű, de az íze sem kellemes. A kaeng currynek (1890 Ft) is a kókusztej és a hagyma a lelke, de teljesen más fűszerek vannak benne, mint a levesben, ráadásul krumpli. Szerencsére ezt nem csirkével, hanem garnélával kértük. Pár száz forinttal drágább, de sokkal jobb választás. Talán a legismertebb thai étel a pad thai (1890 Ft) – a mogyorós, káposztás rizstészta lenne a legjobb magyar fordítás –, ami jól elkészítve maga a csoda. Nem panaszkodnánk, ha kevésbé lenne olajos, így viszont egyértelmű a csalódás. Kamo niaw ma muanggal, vagyis mangós rizzsel (1190 Ft) vigasztalódunk, zárásnak tökéletes.
