A könyvdaráló Dúró Dóra és Szakács Árpád megvédik a megtámadott anyákat

  • narancs.hu
  • 2020. október 1.

Fekete Lyuk

A Mi Hazánk könyvmegsemmisítője és a jobboldali kultúrharc szellemi vezére a "normalitásért"küzdenek.

Mint arról mi is beszámoltunk, Dúró Dóra ledarált egy mesekönyvet, mert szerinte meseország nem az aberráltaké.

A Mi Hazánk Mozgalom politikusa a nemrég megjelent Meseország mindenkié című kötetet tépte darabokra és egy iratmegsemmisítő segítségével darálta le, amelyben ismert mesék átiratai szerepelnek. Hősei olyan szereplők, akik a mai magyar társadalmi normák szempontjából marginalizált helyzetben vannak, így került az antológiába meleg Hamupipőke, háromfülű nyúl, sárkányölő pincérlány, roma Pöttöm Panna, mélyszegénységből, vagy bántalmazó családból érkező és örökbefogadott gyerekhősök, illetve más, a normától eltérő szereplők.

"Nem tűri a Mi Hazánk, hogy a gyerekeket kitegyék a homoszexuális propagandának már azzal is, hogy a mesekönyvekbe csempészik be az abnormális életformát, ami így hazugság, hiszen a magyar kultúrának nem részei a homoszexuális királyfik. Mai sajtótájékoztatómon megsemmisítettem a homoszexualizmus propagandakönyvét, ami a gyerekek egészséges fejlődése és a magyar kultúra elleni támadás is" – dicsekedett tettével Facebook oldalán Dúró Dóra. Hozzátette, "a Mi Hazánk szerint a magyar családokra kell építeni a nemzet jövőjét" – eszerint mint az sejthető, a politikus nem tekinti magyar családoknak a nem heteroszexuális kapcsolaton alapuló családokat, a szivárványcsaládokat.

“Nem lehet normálisnak beállítani azt, ami valójában nem az” – közölte Dúró.

A Mi Hazánk Mozgalom könyvmegsemmisítő politikusa a darálás után ezúttal - mint Facebook oldalán írja - demonstrációra hívja híveit, "megvédjük a megtámadott családanyákat, tüntessünk együtt a normalitásért!" felkiáltással.

"Hívunk minden normális embert egy demonstrációra a kiadó Labrisz Egyesület székháza elé" - írja Dúró, bár a Labrisz Leszbikus Egyesületnek a megjelölt Szentkirályi utcai címen biztosan nincs székháza,  legfeljebb irodája.

Dúró demonstrációján fellép a jobboldali kultúrharc szellemi vezetője, Szakács Árpád is.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.