A kormány kedvenc püspökét, Kiss-Rigó Lászlót díjazta a közmédia

  • narancs.hu
  • 2019. december 14.

Fekete Lyuk

Mert "szükség van hétköznapi hősökre"

"A mai értékvesztett világunkban az egyházak közéleti szerepe rendkívül fontos. Szükség van hétköznapi hősökre, szükség van példaképekre, és számunkra püspök úr ilyen" – így indokolta Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, hogy Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök kapta idén a csatornától a Duna-díjat.

A kormány kedvenc püspöke az M5-nek adott interjúban kijelentette, "a díjat úgy fogom fel, mint egy feladatra való buzdítás, hogy egy kicsit jobban tegyem mindazt, amit teszek".

A Duna-díjat a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes adta át még csütörtökön Kiss-Rigónak. Semjén Zsolt köszöntőjében azt mondta, hogy a püspökre nagy hatással volt Karol Wojtyla, az egykori II. János Pál pápa.

"Kiss-Rigó László és Karol Wojtyla egyaránt úgy gondolja, hogy a sportnak az embert kell szolgálnia, a futball terápia lehet." Semjén szerint Kiss-Rigó "élete imádság és tett".  Tudja, hogy "a gondviselés nemcsak égi hazát készített számunkra, hanem földi hazát is ajándékoz nekünk".

A püspök bár saját elmondása szerint nem akar ám pártpolitkai kérdésekbe bonyolódni, azért rendre sikerül neki. Újra meg újra nagy elánnal hajtogatja, hogy az egyház vezetőinek és minden jóérzésű embernek kötelessége márpedig a Fidesz mellett kiállni, mert e párt (nyilván a KDNP-vel karöltve) képviselik leginkább a keresztény értékeket.

A támogatás kellőképpen viszonzott természetesen. A Kiss-Rigó vezette egyházmegye tavaly januárban például még Lázár Jánostól kapott nagy ajándékot: a kormány húszmilliárd forintos támogatásról döntött, mert a Szeged–Csanádi Egyházmegye 2030-ban lesz pont ezeréves. Az összeg több mint felét focistadionra költötték: a 8000 férőhelyes Szent Gellért Fórum nevű épület  13,4 milliárd forintból épült. Ahogy arra a mostani díj alkalmából Semjén is utalt, a püspök úr is szereti a focit...

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.