A kultúrkampf következő fejezete a könnyűzenéről szól: balliberális ízlésdiktatúráról harsog a kormánylap

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 25.

Fekete Lyuk

Megkapta a magáét Fluor Tomi, a Punnany Massif, a Halott Pénz, de a 30Y is.

A Magyar Idők legfőbb kulturális tisztogatója, Szakács Árpád most épp a könnyűzenében (is) kialakult fertő, a balliberális ízlésdiktatúra ellen kelt ki. A Kinek a kulturális diktatúrája? szerzője Tóth Vera egy korábbi posztját idézve – amiben az énekes megköszönte az országos rádiók szerkesztőinek és vezetőinek, hogy egyetlen dalát sem játsszák már 7-8 éve – értekezik arról, előadókat listázva, vajon miért van az, hogy az általa balliberálisnak titulált zenészek több lehetőséghez jutnak, mint akiket maga többre becsül.

Szakács szokásához híven példálózik, előveszi a 30Y-t, „a közismerten MSZP-szimpatizáns” Fluor Tomit, azon kesereg, hogy Vastag Csabát nem szeretik úgy a rádiók, mint Király Viktort, de még az MTVA műsorvezetőjének, a BP Underground dokumentumfilmek rendezőjének, Koltay Annának (aki egyébként Koltay Gábor filmrendező lánya) is nekimegy.

Majd azon siránkozik, hogy bezzeg FankaDeli, aki „zeneszámaiban a legtrendibb formában dolgozza fel a hazaszeretetet, a magyar öntudathoz kapcsolódó kérdéseket, valamint drog- és alkoholellenes üzenetekkel hívja fel a fiatalok figyelmét arra, hogy van más alternatíva is”, a kutya sem játssza.

Míg „a legprimitívebb és legobszcénabb szövegeket gyártó, a drogozást és a züllött életet népszerűsítő balliberális előadók ezalatt több tízezer alkalommal voltak hallhatók a rádióban, mindezért sokmilliós jogdíjat vesznek fel, hiszen mi is lehetne a feladata egy állami rádiónak, mint hogy csak ezeket támogassa”.

Szakács odáig süllyed, hogy adatoknak vélt számokkal dobálózik, miközben a szitokszóként használt balliberális előadók művészete mellett lényegében a sajátjait (is) ekézi.

„Bónusz jó hírrel is szolgálhatunk: idén nyáron a fullasztó diktatúrában és kánikulában sok-sok balliberális zenekarnak enyhülést hoz az a pénzeső, amit fideszes önkormányzatoktól és állami cégektől juttatnak a sok-sok fellépés támogatására. Azért hívják meg őket, mert ugye őket játsszák a rádióban. Tehát a liberális mantra szerint rájuk van igény.”

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.