A Magyar Nemzet nem merte leírni Puzsér mondatait Bayer Zsoltról

  • narancs.hu
  • 2019. május 1.

Fekete Lyuk

A kormánypárt lapja házhoz ment a pofonért.

A Magyar Nemzet próbált interjút készíteni Puzsérral, de rendesen befürödtek. Puzsér ugyanis a Bangóné-ügyről csak úgy volt hajlandó beszélni, hogy Bayerről is elmodja a véleményét, akit "Magyarország legfőbb közéleti uszítójának" nevezett. A Magyar Nemzet újságírója - Puzsér Facebookon megjelent beszámolója szerint - még próbálkozott azzal, hogy megjelentetheti-e a Bangónéról szólókat Bayer említése nélkül.

"Mondom neki, hogy nem: Bangóné Borbély Ildikó és Bayer Zsolt csak együtt probléma – vagy együtt nem az. Ha Bayer munkásságára lovagkereszt a méltó reakció, akkor Bangónénak is elismerés jár. Ha azonban Bangónénak távoznia kell a közéletből, akkor Bayer se hirdessen több Békemenetet az ötös számú párttagkönyvével a kezében" - írja.

Az újságíró reakciója erre az volt, hogy akkor nem írja meg az egészet. Helyette megtette Puzsér.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.