A Pesti Srácok és az Origo csak Rákosi emlékét ápolja

  • narancs.hu
  • 2017. március 9.

Fekete Lyuk

A cél szentesíti az eszközt: Sztálin legújabb magyar tanítványai emlékeznek a régi főnökre.

Lassan megszokjuk, sőt lassan immunissá tesz, hogy az ún. kormányközeli sajtó kizárólag mocskolódással, gyűlöletkeltéssel képes megtölteni hasábjait. De tegnap az Origo, ma meg a Pesti Srácok egy-egy olyan poszttal állt elő, ami egyértelműen a további lejtmenetet jelzi, és amit eddig sejtettünk, az immár bizonyság, ezen sajtótermékek számára csupán egyvalami irányadó:

a sztálinista propaganda;

vagyis az olyan aljas és undorító manipulációk, amilyeneket még egy pöcegödörben szerkesztett bulvárlap sem engedne meg magának. És nem csak a mocsok miatt, de azért is, mert annyira égőnek tartaná. Ahogy az Origo előáll azzal (először megnevezve a cikk szerzőjét, majd roppant bátor és gáláns módon eltüntetve azt), hogy mekkora fenyegetés, hogy a momentumos Hajnal Miklós édesapja lájkolta a 444-et, édesanyja pedig

a Nők Lapjának adott interjút,

vagy amit a Pesti Srácok ír az „Orbán Viktor likvidálására felszólító, kereszténygyalázó szélsőséges nehéztüzér” Paizs Miklósról, nos, ilyesmire legfeljebb azok emlékezhetnek, akik 1949-ben, mondjuk a Rajk-per idején olvasgatták a Szabad Népet.

Ennek fényében a szemünk se rebben, hogy a mai napon az MTI szép hosszú közleményben (vagy inkább lexikoncikkben) emlékezik meg arról, hogy

125 éve született Rákosi Mátyás.

Mivel Rákosi dicsőítését még valószínűleg nem tartják időszerűnek a felsőbb körök, joggal feltételezhetjük, hogy az Origo és a Pesti Srácok stílben tartott, gyalázkodó posztjaikkal valójában a régi főnökre emlékeznek, illetve azokra a daliás évekre, amikor kizárólag ehhez hasonló cikkek jelenhettek meg, egyúttal kifejezve azon óhajukat is, hogy milyen jó lenne most is valami hasonló.

Sajnos fiúk, ez a kívánságotok nem fog teljesülni.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.