A Pesti Srácok nagyot alakított: ilyen kacifántos mellényúlást még nem látott

  • narancs.hu
  • 2019. október 31.

Fekete Lyuk

Egyik is Luther, másik is Luther, de van köztük 450 év korkülönbség.

Akik a médiában, különösen az online médiában dolgoznak, ahol a hírversenyben a másodpercekért is meg kell küzdeni, tudják: a hiba elkerülhetetlen. Elütések, helyesírási hibák, néha rosszul megválasztott képek – nem lehet megúszni, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.

Viszont Luther Mártont összekeverni Martin Luther Kinggel elég nagy tévedés. Mondjuk azért, mert a képszerkesztőnek MLK bőrszínéből minimum le kéne essen, hogy ő nem lehet a 16. századi európai reformáció elindítója. Martin Luther King – eredeti neve Michael King volt, de a lelkész apja a német reformáció nagy alakja előtt tisztelegve keresztelte át magát és fiát – az 1950-60-as években a feketék egyenjogúságáért küzdött az Egyesült Államokban (1968-ban merénylet áldozata lett).

false

De miről is van szó?

Mint a fenti képen látható, a Pesti Srácok nevű erősen kormánypárti – egy időben a Fidesz-frakció támogatásával működő – portál kitette, hogy ma van a reformáció világnapja, és ezt az MTI-hírt Martin Luther King képével illusztrálta.

Aztán hamar kapcsoltak, és betették az egyik legismertebb képet Luther Mártonról. De még ez sem sikerült túl jól, mert a szegény reformátor, egykori Ágoston-rendi szerzetes feje a szeménél el lett vágva.

false

 

A tévedést az egyik kommentelő is kiszúrta, megjegyezve az oldalon kommentelők stílusában: "???A képen Luther van valóban, csak éppen semmi köze a reformációhoz ennek a feketének". Hát, nincs jó napja a Prost..., elnézést, Pesti Srácoknak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.