A Pesti Srácok nagyot alakított: ilyen kacifántos mellényúlást még nem látott

  • narancs.hu
  • 2019. október 31.

Fekete Lyuk

Egyik is Luther, másik is Luther, de van köztük 450 év korkülönbség.

Akik a médiában, különösen az online médiában dolgoznak, ahol a hírversenyben a másodpercekért is meg kell küzdeni, tudják: a hiba elkerülhetetlen. Elütések, helyesírási hibák, néha rosszul megválasztott képek – nem lehet megúszni, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.

Viszont Luther Mártont összekeverni Martin Luther Kinggel elég nagy tévedés. Mondjuk azért, mert a képszerkesztőnek MLK bőrszínéből minimum le kéne essen, hogy ő nem lehet a 16. századi európai reformáció elindítója. Martin Luther King – eredeti neve Michael King volt, de a lelkész apja a német reformáció nagy alakja előtt tisztelegve keresztelte át magát és fiát – az 1950-60-as években a feketék egyenjogúságáért küzdött az Egyesült Államokban (1968-ban merénylet áldozata lett).

false

De miről is van szó?

Mint a fenti képen látható, a Pesti Srácok nevű erősen kormánypárti – egy időben a Fidesz-frakció támogatásával működő – portál kitette, hogy ma van a reformáció világnapja, és ezt az MTI-hírt Martin Luther King képével illusztrálta.

Aztán hamar kapcsoltak, és betették az egyik legismertebb képet Luther Mártonról. De még ez sem sikerült túl jól, mert a szegény reformátor, egykori Ágoston-rendi szerzetes feje a szeménél el lett vágva.

false

 

A tévedést az egyik kommentelő is kiszúrta, megjegyezve az oldalon kommentelők stílusában: "???A képen Luther van valóban, csak éppen semmi köze a reformációhoz ennek a feketének". Hát, nincs jó napja a Prost..., elnézést, Pesti Srácoknak.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.