Sajtóközleményt adott ki szerda délben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyben azt írták, hogy egy politikai párt vezetője ingerülten vonta kérdőre egyik munkatársukat. Bár a közlemény nem nevezte meg az illetőt, nem sokkal később Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-bejegyzésben azt állította, hogy Magyar Péterről van szó.
Az MNB szerint az eset április 22-én történt, amikor a politikus telefonon kérte számon a jegybank egyik ügyintézőjét. Az ingerült hangvétel oka az volt, hogy az MNB piacfelügyeleti eljárást indított bennfentes kereskedelem gyanúja miatt.
A politikus nehezményezte a hivatalos végzésben szereplő határidőt, annak ellenére, hogy ügyvédje már határidő-hosszabbítási kérelmet nyújtott be. A telefonbeszélgetés során a politikus a jegybank kérdéseit komolytalannak nevezte, és a következő évi országgyűlési választásokra utalva változásokat helyezett kilátásba.
A jegybank közleménye szerint az eljárás az OPUS GLOBAL Nyrt. részvényeivel kapcsolatos, konkrétan a 2023. júliusi részvényvisszavásárlási bejelentést megelőző időszakot vizsgálják. Menczer Tamás posztja után nem sokkal Magyar Péter is megszólalt a közösségi médiában, és tagadta, hogy megfenyegette volna az MNB munkatársát. Elmondása szerint csak jelezte, hogy „bohóc jelet” fog rajzolni a kérdések mellé, valamint üzenetet küldött a jegybank vezetőinek, amely szerint egy leendő Tisza-kormány felelősségre vonja majd az állítólagos visszaélések elkövetőit. Hangsúlyozta, hogy ez nem fenyegetés, hanem ígéret.
A bennfentes kereskedelem vádja korábbi ügy: volt barátnője, Vogel Evelin egy hangfelvételen azt állította, hogy Magyar Péter jelentős részvényvagyonnal rendelkezik, és belső információk alapján kereskedett. Az Index februárban arról számolt be – forrásmegjelölés nélkül –, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik az ügyben. Az MNB hét magánszemély ellen indított eljárást. Magyar tagadta a vádakat, és közölte: banki kimutatásai szerint csak július 25-én vásárolt Opus-részvényeket, vagyis napokkal a hivatalos bejelentés után, amikor már nyilvános volt az információ. Állítása szerint a részvények egy részét gyorsan eladta és nyereséget ért el, a többit pedig később veszteséggel adta el.
