Bajkai szerint „jelenleg a magyarság a legüldözöttebb nemzet Európában"

  • narancs.hu
  • 2020. május 12.

Fekete Lyuk

Hisz' Klaus Johannis politikai hangulatkeltésbe kezdett, sőt gyűlöletet szított a magyarsággal szemben. De jelentős sérelmek érik a magyarokat Kárpátalján is.

Április vége óta folyamatos témát biztosít a kormányoldalnak Klaus Johannis román kormányfő kijelentése, miszerint a román törvényhozás oda jutott, hogy „a nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy adja Erdélyt a magyaroknak!”

Johannis azután mondta ezt, hogy kijelentette, a parlamentben többséggel bíró, ám tavaly ősz óta nem kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) segített az RMDSZ-nek abban, hogy átmenjen a párt székelyföldi autonómiajavaslata a román képviselőházon.

A Fidesz-KDNP politikusai egymást váltva hol a kormánymédia különböző felületein, hol a parlamentben fejezték ki megbotránkozásukat, miképp volt magyarellenes a román kormányfő megnyilvánulása.

Ismerve a kormánypropaganda működését, már-már azt hihetnénk, hogy valamiféle verseny van a kormánypárti politikusok között, ki tud tetszetősebben felháborodni, ki fejezi ki majd frappánsabban a sérelmet.

Bajkai Istvánhoz hasonlót mostanában nem sikerült senkinek mondania. A fideszes politikus a Heti Tv Pirkadat című műsorának keddi vendégeként a romániai fiaskó ürügyén azt sikerült mondania, hogy „jelenleg a magyarság a legüldözöttebb nemzet Európában”, hiszen „jelentős sérelmek érik a magyarokat Romániában, de Kárpátalját is lehetne említeni.” Szerinte aggodalomra ad okot, hogy egy ország egészét képviselni hivatott köztársasági elnök, jelen esetben Klaus Johannis céltáblául tűzte ki a magyarságot.

Bajkai hozzátette, azon túlmenően, hogy a kisebbségi autonómia az egész világban elismert jogi intézmény, azaz nem egy bűnös cselekedet. Arról nem beszélve, hogy a magyarság a Kárpát-medencében több mint ezeréves múltra tekinthet vissza. Ezért is elfogadhatatlan szerinte, hogy a román államfő politikai hangulatkeltésbe kezdett, sőt gyűlöletet szított a magyarsággal szemben.

Csakhogy ráadásul „az Európai Unió egyszerűen érzéketlen a magyarokkal szembeni jogsértések kapcsán”, és az emberi jogok betartásának kérdése is csak akkor fontos nekik, „amikor valaki ellen politikai hadjáratot szeretnének indítani” – fejtegette elméletét Bajkai István.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.