Bayer rágalmazásért feljelenti a Momentum ifjúsági szervezetének három tagját, miközben Lenin-fiúknak hívja őket

  • B.P.M.
  • 2019. április 3.

Fekete Lyuk

„Három beszédhibás, izzadó tenyerű kis köcsög” - írta a publicista. A szervezet tagjai Bayer 32 ezer forintért bérelt, Várban található ingatlanjánál demonstráltak.

Ahogyan azt a Narancs.hu is megírta, tegnap kiderült, hogy a kormánypárti publicista, Bayer Zsolt 32 ezer forintért bérel önkormányzati lakást a Várban. A Momentum Mozgalom ifjúsági szervezetének, a TizenX-nek három tagja elment az érintett ingatlanhoz, ahol többek között olyan állításokat tettek, mint „sokan nem tudják megfizetni az albérletét, miközben ez az ember egy tankönyv áráért lakik itt”; „tisztelt Bayer-úr, ön egy mocskos, NER által eltartott, rohadt kis proli”, majd krétával a lakás előtt található járdafelületre olyan feliratokat írtak fel, mint „király után kiskirályt a várba?” - az akcióról a Mérce készített felvételt.

Nem is kellett sokáig várni a válaszra, Bayer Zsolt Leninfiúk című blogbejegyzésében reagált:

„Most hozzám látogattak el a Lenin-fiúk. Három beszédhibás, izzadó tenyerű kis köcsög. És össze-vissza hazudoznak. Leginkább azért, mert fogalmatlan seggfejek. Mind egy gé (M1G). Másodsorban azért, mert sejtelmük sincs arról, mi mit jelent. Persze, ez nem jelent felmentést semmi alól. Úgyhogy innen folytatjuk. Addig is tanuljatok, érdeklődjetek, kérdezzetek, ne maradjatok ilyen ócska kis retkes prolik. Ja! A kedves édesanyátok, az kap kedvezményesen lakást a várban, nem én. Eddig érthető?” - írta. Hozzátette: A három M1G ellen becsületsértés, rágalmazás miatt feljelentést teszek, a hírt közlő sajtótermékekkel szemben pedig helyreigazítási pereket kezdeményezek.

Nagy Blanka reagált az újabb kormánypárti támadásokra

„Nem a jegyek ítélik meg az embert." A diáklány az után posztolt, hogy a kormányközeli bulvárlap, a Ripost, aztán a legtöbb fideszes médium Nagy Blanka ellenőrzőjéből közölt adatokat, pontosabban azt, hogy milyen jegyei vannak.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.