Boross Péter megüzente: Nyugat-Európa, álmokból élsz, véged van!

  • narancs.hu
  • 2017. április 26.

Fekete Lyuk

Metafizika, idegengyűlölet és szolgalelkűség találkozása a boncasztalon, avagy Boross Péter interjút ad.

Boross Péter egykori miniszterelnök rövid, ám annál velősebb interjút adott a sonline.hu-nak. A nagy mű a klasszikus bevezetés-tárgyalás-befejezés tagolásnak megfelelően először Boross és Orbán Viktor meghitt, emberi, kölcsönös megbecsülésen alapuló kapcsolatának részleteibe avatja be a nagyérdeműt, amiből kiderül, hogy bár sokat beszélgetnek, egy miniszterelnököt nem lehet állandóan zargatni, hiszen sok a teher rajta.

A következő blokk a nyugati világ alkonyáról szól: megtudhatjuk, hogy a „romlás centruma Nyugat-Európa, amelyik álmokból él”, majd az óriási katyvaszból, amit Boross összehord a Római Birodalomról és a szellemi-morális mélyrepülésről, végül csak ki lehet hámozni: azok a nyomorult más vallású, más kultúrájú bevándorlók, na, azok nagyon nem kellenének ide.

Szép lezárásként pedig a újságíróval kérdezővel karöltve átszambáznak a kétsebességes unió koncepciójára, ami, ha Európa „keleti felén hagyják érvényesülni azt, amire a történelem tanította ezeket a népeket, akkor előnyös is lehet. Legalábbis azzal szemben, hogy nem járnak ide emberi jogi kutatók és fals hírekkel nem tömik tele a világot”. Majd hozzáteszi, „az a szellemi és morális aura, ami Brüsszelt ma körbeveszi, nem alkalmas arra, hogy egész Európára vonatkozó elveket hirdessen vagy döntéseket hozzon”, ezért ha már egyszer muszáj lennie az uniónak, legyen a központja mondjuk Krakkóban vagy Drezdában.

Mindegy is hol, csak valami rendes kelet-európai helyen.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.