Demeter Szilárd büszkén vállalja, hogy Orbán bölcsességeit idézi a pályázatában

  • narancs.hu
  • 2024. július 23.

Fekete Lyuk

Mit csináljon, ha egyszer 110 százalékos orbánista?

Ha valaki belepillantott Demeter Szilárd pályázatába, amivel a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztját megcélozta, meg sem lepődött, hogy a kultúra derék harcosa Orbán Viktortól idéz benne.

„Orbán Viktor miniszterelnök iránymutató gondolatait idézem: Ha az életfa törzsét elfűrészeljük, gyökérzete értelmetlenné válik, koronáját ördögszekérként görgeti a történelem vihara” – olvasható a pályázatban, amit mindenki a maga okulására itt olvashat el. (A pályázat kiadását a minisztérium korábban megtagadta, de a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete jogi úton kiszedte belőlük.

Demeter a pályázat más helyein „identitáspolitikai őrületről”, és arról, hogy már nem csak a szórakoztatóiparban, de „a tudományos világban is tetten érhető, a kommunista ”vörös farok„ gyakorlatára kísértetiesen emlékeztető genderezés, az LMBTQ- és egyéb identitáspolitikai tematikák, hivatkozások erőltetése (….).”

A Telex megkérdezte, hogy miért állítja Demeter, hogy „vörös farok” van a tudományban: „Tudomásom szerint a tudomány világa nemzetközi. Sőt – az általam kevésbé helyesnek tartott – magyar tudománymetrika is a nemzetközi, elsősorban angol nyelvű publikációkat honorálja. Miért ne hatna vissza a magyar tudományosságra minden olyan egészségtelen tendencia, ami egyrészt a tudomány eszményét csúfolja meg (és erről szakcikkek sora tanúskodik, ez egy élő vita a nemzetközi térben), másrészt a tudományos diskurzust lehetetleníti el?”

De azt is megkérdezték tőle, nem problémás-e, hogy szokatlan módon Orbán Viktortól idézget az anyagban: „Túl azon, hogy vállaltan 110%-os orbánistaként teszem a dolgom, miért kellene kizárnom Orbán Viktor miniszterelnök gondolatainak idézését, ha egyszer az értékelkötelezett munkámban iránymutatónak tartom? Azért, mert miniszterelnök? Ha igen, akkor mikortól idézhető egy miniszterelnök? Mandátuma után? Halála után? Soha?” – kérdezi felháborodottan Demeter.

Amúgy úgy hírlik a nagy múzeumi összevonásból végül nem lesz semmi, bár úgysem lett volna értelme, csak kára. A Nemzeti Múzeum főigazgatója pedig nem Demeter lett, hanem a Közlekedési Múzeumból érkező Zsigmond Gábor.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.